Mi a szerződés?
Röviden nem más, mint a felek megállapodása, amikor szóban vagy írásban kinyilvánítják egyező akaratukat.
A szerződésben – jellemzően – mindkét félnek vannak jogai és kötelezettségei.
Ha olyan szerződéstervezetet kapsz, amiben neked (nevezzük munkavállalónak, megbízottnak vagy vállalkozónak) csak kötelezettségeid, míg a partnernek csak jogai vannak – gyanakodj!
Kell-e írásban szerződni?
A felek megállapodásuk részleteit optimális esetben írásban rögzítik. Az írásbeli forma nem kötelező (kivéve, ha ezt törvény előírja), viszont mindkét fél érdeke, hogy legyen egy olyan dokumentum, amiben minden számukra lényeges feltétel benne van, és amit mindketten aláírtak, ezzel fejezték ki azt, hogy a szerződést megismerték, megértették és elfogadják a tartalmát.
A szerződés akkor is létrejön, ha nincs írásba foglalva, de vita esetén így nehezebb bizonyítani, hogy eredetileg miben állapodtunk meg. A szerződéseket akkor kötjük, amikor egyetértünk, de olyan körülményekre, amikor esetleg már nem tudunk együttműködni, elmúlt a bizalom, és az emlékezetet könnyen elhomályosítja a vita, amikor mindkét fél máshogy emlékszik. Ilyenkor is lehet és érdemes utólag rögzíteni a korábbi szóbeli megállapodást szerződésben.
A megállapodás létrejöhet több dokumentumból is, például egy megrendelés és annak elfogadása, vagy egy levélváltás formájában.
Számos esetben az egyik fél, aki ugyanolyan jellegű szerződéseket köt nagy számban, meghatározza előre, hogy milyen feltételekkel szerződik, ilyenkor a másik fél arról dönthet, hogy ezeket elfogadja vagy sem. Ezek az úgynevezett általános szerződési feltételek, amiket például egy webáruházban el kell fogadni a megrendelés előtt, és aminek tartamát egyszerű felhasználóként nem befolyásolhatjuk.
Sajátos szerződés a kollektív szerződés, amit munkavállalók csoportja (egy adott munkahelyen vagy akár egy teljes ágazatban dolgozók) köthetnek, ha ez működik, akkor a munkaszerződésben csak azokat az egyedi megállapodásokat rögzítjük, amit a kollektív szerződés nem tartalmaz: konkrét feladat vagy időtartam, munkadíj, jogdíj.
Van-e kötelező tartalma a szerződésnek?
Van olyan szerződéstípus, amikek megvan a minimális kötelező tartalma, így a munkaszerződésben rendelkezni kell legalább a munkakörről, a munkabérről, a munkaidőről és annak beosztásáról és a munkavégzés helyéről.
Amiről bármilyen szerződésben indokolt előre megállapodni: KI? MIT? MIKOR? HOL? HOGYAN?
És persze: MENNYIÉRT?
Egy művészeti tevékenységre szóló szerződésben alapvető, hogy egyértelműen és pontosan határozzátok meg a díjazást:
- Milyen összeg? Fix összeg vagy bevételtől függ? Nettó vagy bruttó?
- Mit tartalmaz az összeg? Egy előadóművészi szerződésben például, ha a szerződés szerint a megbízó rögzítheti az előadást, majd a felvétellel szabadon rendelkezik, a felhasználás engedélyezésének ellenértékét (vagyis a jogdíjat) tartalmazza-e a szerződés?
- Milyen időszakra, alkalomra vonatkozik? Kőszínházakban, társulatoknál jellemző az évadszerződés, de a magán- és független színházaknál gyakori, hogy előadásonként köt szerződést a produkció: addig, amíg biztosan tud kötelezettséget vállalni.
- Mikor kell kifizetni? Nem elég, ha az van a szerződésben, hogy a számla benyújtása után vagy a teljesítést követően, indokolt pontos, ésszerű fizetési határidőt meghatározni.
- Mi a feltétele a díj kifizetésének? A Covid-19 járvány alatt sok vállalkozóként foglalkoztatott színész szembesült: ha az előadás vis maior helyzet miatt elmarad, nincs teljesítés, nincs díjazás. De mi van akkor, ha a megbízó dönt úgy, hogy mégsem hozza létre a produkciót? Van-e a szerződésben következménye annak, hogy „befoglalta” a közreműködő idejét, aki így elesik nemcsak az adott munkától, de akár az is elfordul, hogy nem talál munkát a szabaddá vált időszakban.
Mi történik, ha valami közbejön?
Lemondás, szerződésszegés, vis maior, késedelem, kötbér stb, ezek szabályozása arra szolgál, hogy a felek előre rendezzék azokat a helyzeteket, amikor valamilyen okból meghiúsul, akadályba ütközik vagy éppen lehetetlenné válik a szerződés teljesítése.
Ezeknél a részeknél különösen fontos, hogy csak olyat írj alá, amit értesz, inkább kérdezz vissza, kérj magyarázatot. Ha a szerződő partner azt mondja, itt és most kell aláírnod, kezdj gyanakodni, és kérj időt az átnézésre. Ha ezt megtagadja: menekülj.
Persze van olyan helyzet, amikor bármilyen körülmények között hajlandóak vagyunk elvállalni egy munkát. Az is lehet, hogy pályakezdőként nem tudod megváltoztatni a szerződésed feltételeit. Ilyenkor is alap, hogy tudd, mit vállalsz, milyen feltételekkel.
Amit javaslunk: – A felkérés feltételeit írásban kérd. – Lehetőség szerint a munka tényleges megkezdése előtt legyen aláírt szerződésed. – Ne írd alá, amíg nem olvasod el nyugodt körülmények között. – Ha valami nem világos, kérdezz rá a partnernél, írásban. – Ha az írásbeli tervezet nem felel meg annak, amiről korábban akár szóban, akár írásban megállapodtatok, kérd a szöveg módosítását, kiegészítését. – Ha tagunk vagy, mutasd meg nekünk, mint a téged képviselő szakszervezetnek a szerződéstervezetet
Ide kattintva le is töltheted mindezt: szerzodes_tudastar