Alapszabály

A Színházi Dolgozók Szakszervezete (ebben az alapszabályban a továbbiakban: a Szakszervezet) a magyar színművészet művészeinek és művészeti dolgozóinak az önállóság és az önkéntesség, a szolidaritás és a demokrácia, az önkormányzatiság és a nyitott működés alapelveire épülő alkotmányos szervezete.

I. Általános rendelkezések

1. a Szakszervezet elnevezései:
   1. a Szakszervezet neve: Színházi Dolgozók Szakszervezete
   2. a Szakszervezet rövidített neve: SzíDoSz
   3. a Szakszervezet angol nyelvű elnevezése: Theater Workers’ Union
2. a Szakszervezet címei:
   1. székhely: 1033. Budapest, Vörösvári út 101.
   2. web: www.szidosz.hu
   3. e-mail: szidosz@komedias.hu
3. a Szakszervezet létrejötte:
   1. a Szakszervezet határozatlan időre alakult, a Pest megyei vármegyeház dísztermében tartott alakuló kongresszussal, 1919. április 17. napján, Magyar Színészek Országos Szakszervezete néven.
   2. a Szakszervezetet a Fővárosi Bíróság az 1989. június 19. napján jogerőre emelkedett 7. Pk. 23.843/1989/1 számú határozatával a 182. sorszám alatt bejegyezte a bírósági nyilvántartásba.
4. a Szakszervezet jogállása: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi

CLXXV. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti egyesület különös formája: szakszervezet, amely jogi személy.

1. a Szakszervezet jellege (besorolása): országosan, területileg, településen és/vagy munkahelyen munkahelyi munkavállalói, szakmai érdekképviselet. A

Szakszervezet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatott közalkalmazott tagjai létszáma alapján az előadó-művészeti tevékenység területén az ágazatban reprezentatív szakszervezet.

1. a Szakszervezet döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, amelynek tagjai a szakszervezeti tagok által választott küldöttek, és hivatalból az általuk választott tisztségviselők.
2. a küldöttek és a tisztségviselők választásának módja:

Az alapszervezetek jelen alapszabály szerint választanak küldötteket.

Az alapszervezetek által megválasztott küldöttek alkotják a kongresszust, amely a Szakszervezet küldöttgyűlése (a továbbiakban: kongresszus). A kongresszus tagjai maguk közül választják meg a 17 (tizenhét) főből álló ügyvezető elnökséget: a Szakszervezet elnökét, két alelnökét és további 14 (tizennégy) elnökségi tagot.

A kongresszus és a Szakszervezet választott tisztségviselőinek mandátuma a megválasztásuktól számított öt évig tart.

1. A Szakszervezet ügyvezető szerve az elnökség. A Szakszervezet törvényes képviselője a Szakszervezet elnöke, képviseleti jogát önállóan gyakorolja.
2. a Szakszervezet szervezeti egysége az alapszervezet. Az alapszervezet önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik, a jelen alapszabályban meghatározottak szerint önállóan gyakorolja a jogszabályok alapján a Szakszervezetet megillető jogokat.
3. a szakszervezet döntéshozó szerveinek határozatában a döntés hatálybalépése időpontját és a kihirdetés módját is meg kell határozni. A kihirdetés az alapszervezeteknél a helyben szokásos módon, a kongresszus határozatai esetében jelen alapszabály rendelkezése szerint történik.
4. a Szakszervezet alapító tagja a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének (MSZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF).
5. a Szakszervezet tagja a Színészek Nemzetközi Szervezetének (International Federation of Actors, FIA).
6. a Szakszervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
7. a Szakszervezet működése Magyarország területére terjed ki.

II. A Szakszervezet célja, feladata

A Szakszervezet célja: tagjainak legyen meg a lehetősége, hogy megélhetésüket a szabadon választott foglalkozásuk és érvényesülésük révén biztosítsák, igazságos, biztonságos és egészséges munkafeltételek között, méltányos díjazás, erkölcsi megbecsültség és szociális biztonság mellett.

A Szakszervezet alapvető feladata a színművészet és a társult szakmák területein feladatot vállalók általános érdekképviselete, tagjainak érdekvédelme és érdekérvényesítése. E feladatok megvalósítása érdekében – az alkotmányos kereteken belül – mindent megtesz a munkavállalói, az előadóművészi jogok szélesítéséért, illetve e jogok maradéktalan érvényesüléséért. Minden lehetséges eszközzel törekszik a színházművészet feltételeinek javítására, elősegítve ezzel a magyar színházművészet színvonalának emelkedését, az értékes művészi alkotó munka kibontakozását.

A Szakszervezet joga, hogy tájékoztassa a közalkalmazott, a munkavállaló, a szabadfoglalkozású és a művészeti vállalkozásokban dolgozó tagjait az anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről, továbbá képviselje a munkaügyi kapcsolatokat és a foglakoztatásukat érintő körben a tagjait a munkáltatóval és más foglalkoztatókkal, azok szervezeteivel szemben, illetőleg az önkormányzati és állami szervek előtt.

Alkotmányos jogai alapján gyakorolja egyetértési, véleményezési, javaslattételi, vétó, ellenőrző, sztrájk és szolidaritási sztrájk jogosítványait.

A Szakszervezet jogosult a tagját — meghatalmazás alapján —, annak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek előtt képviselni.

A Szakszervezet javaslatokat dolgoz ki, kezdeményezéseket tesz a magyar színházművészet fejlődése érdekében, ezért aktívan részt vesz minden jobbító szándékú állami, társadalmi elképzelés kialakításában.

A Szakszervezet joga és feladata, hogy részt vegyen az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésében és véleményezésében, amelyek az általa képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik.

A munkáltatókkal, illetve a munkáltatói érdekképviseletekkel munkahelyi, szakmai, valamint ágazati kollektív szerződéseket köt.

A Szakszervezet küzd a munkanélküliség ellen, az előadóművészek jogainak maradéktalan érvényesüléséért.

A Szakszervezet támogatja tagjainak szellemi-, és fizikai egészségük megőrzésére irányuló törekvéseit.

A Szakszervezet, mint önsegélyező feladatot is vállaló egyesület, az általa létrehozott Önsegélyező Alapból szociális segélyezési tevékenysége keretében tagjainak szociális, gyermekszületési, beiskolázási, valamint halálozási okok miatt temetési segélyt nyújthat. Továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben felsorolt, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosult tagoknak táppénz-kiegészítő és nyugdíj-kiegészítő segélyt is nyújthat.

A Szakszervezet az egyenjogúság elve alapján folyamatos munkakapcsolatot alakít ki, és szükség szerint együttműködik az állami, és önkormányzati szervekkel.

A Szakszervezet a tagság érdekeinek eredményes képviselete érdekében megállapodások alapján, vagy más formában alakít kapcsolatot szakszervezeti, civilszervezetekkel.

A Szakszervezet, mindezt szem előtt tartva, és különös figyelemmel tagsága élet- és munkakörülményeire, alakítja ki önálló szakszervezeti politikáját, rövid és hosszú távú programját.

A Szakszervezet nemzetközi kapcsolatokat tart fenn és épít ki különböző országok színész és színházi dolgozók szakszervezeteivel.

A Szakszervezet tevékenységében messzemenően figyelembe veszi a FIA (Színészek Nemzetközi Szervezete) ajánlásait, szolidaritási akcióit, kamatoztatja nemzetközi tapasztalatait, különösen az előadóművészi jogok bővítése és védelme területén.

A Szakszervezet a Színészek Nemzetközi Szövetsége tagszervezeteként érvényesíti a Színész Chartában megfogalmazott alapelveket.

III. A Szakszervezet tagsága, a tagok jogai és kötelességei

1. A Szakszervezet tagja lehet valamennyi

1. színházi és színművészeket foglalkoztató intézményben, vállalkozásban dolgozó közalkalmazott, munkavállaló, és egyéb foglalkoztatott,
2. színházművészeti ágban oktatást folytató intézmények, civil szervezetek, műsorrendező, művészetközvetítő szervek, és más hasonló szervezetek dolgozója, továbbá
3. a szabadfoglalkozású előadóművész, és oktató,
4. felsőfokú színház-, illetve filmművészeti oktatásban résztvevő hallgató,

továbbá

1. a fenti területekről nyugdíjba vonultak vagy a nyugdíjkorhatár elérése előtt jogszabály, hatósági határozat alapján ellátásban, járadékban részesülők, amennyiben

– a 18. életévét betöltötte;

– aláírta a Belépési Nyilatkozatot, benne

– az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, és

– vállalja a részvételt a Szakszervezet céljainak megvalósításában való személyes

közreműködést, továbbá

– vállalja a tagdíjfizetési kötelezettsége teljesítését,

1. a fenti feltételek teljesülése esetén – továbbá a munkavégzés idejére – olyan külföldi hivatásos előadóművész, vagy színházi szakember, aki a hatályos

jogszabályok betartásával végez művészi tevékenységet Magyarországon.

1. A tagsági jogviszony kezdete

A szakszervezeti tagsági viszony az erre a célra rendszeresített belépési nyilatkozat kitöltését követően az alapszervezet szakszervezeti bizottsága általi elfogadó záradékolás dátumával kezdődik.

A belépési nyilatkozatban a jelentkező arról nyilatkozik, hogy a Szakszervezet alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el és vállalja a Szakszervezet céljainak megvalósításában való személyes közreműködést, valamint a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítését.

A szakszervezeti bizottság a belépést megelőzően tájékoztatja a tagot a tagság feltételeiről, az alapszabályról és a Szakszervezet életében való részvétel lehetőségeiről.

A szakszervezeti bizottság a Belépési Nyilatkozatot annak benyújtását követő 30 napon belül köteles záradékolni, vagy határozattal elutasítani, és ezek egy-egy példányát megőrizni és a Szakszervezet ügyvezetésének eljuttatni.

A tagsági viszony kezdetével a szakszervezeti tag köteles az általa vállalt tagdíjat megfizetni, a szakszervezeti bizottság pedig köteles tag számára átadni a tagkártyáját és fölhívni a figyelmét arra, az alapszabály a Szakszervezet honlapjáról letölthető.

A tagsági viszony a belépni jelentkezőnek a tagnyilvántartásba való bejegyzésével és az első esedékes tagdíj befizetésével jön létre.

1. A tagsági jogviszony időtartama

A tagsági viszony határozatlan időre szól.

1. A szakszervezeti tag tagsági jogviszonya megszűnik:
   1. a szakszervezeti tag halálával, az elhunyta napjával.
   2. a Szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével, a bírósági nyilvántartásból való törlésének jogerőre emelkedése napjával.
   3. a szakszervezeti tag kilépésével, a kilépési nyilatkozatnak a szakszervezeti bizottság általi kézhezvétele napjával, illetve ha a tag által a kilépéssel történő tagsági jogviszony megszüntetésre megjelölt nap későbbi időpontra esik, akkor a tag által megjelölt nappal szűnik meg.
   4. a szakszervezeti tag kizárásával
      1. A Szakszervezet kizárja a tagjai közül azt, akit a bíróság jogerősen és végrehajtandóan eltiltott a közügyektől.
      2. A Szakszervezet kizárja a tagdíjat tartósan nem fizető tagot.

Ha a tag esedékességekor nem teljesíti a tagdíjfizetési kötelezettségét, akkor a szakszervezeti bizottság a következményekre való figyelmeztetéssel és harmincharminc napos határidő tűzésével – legalább hatvan napos időközzel – kétszer felszólítja a tagot az elmulasztott tagdíj befizetésére.

Amennyiben a szakszervezeti tag hat hónapon keresztül, és a szakszervezeti

bizottság kétszeri írásbeli felszólítását követően – a felszólításban megjelölt határidőben – nem nyilatkozik a tagsági jogviszonya fenntartásáról, illetve a tagdíjat vagy tagdíjhátralékot a megadott határidőben sem fizeti meg, a szakszervezeti bizottság a határidő eredménytelen elteltét követő nappal – ami a tagsági jogviszony megszűnésének napja – a tag tagsági viszonyát – a jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett – határozattal megszünteti.

A tag a tagdíj elmaradását, a kizáró határozat kézhezvételéig, bármikor pótolhatja.

A tagdíjat nem fizető tag tagsági viszonya nem szűnik meg a tagdíjhátralékának idejére, de ezen időszak alatt nem gyakorolhatja a szavazati jogát.

1. A Szakszervezet kizárja a tagjai közül azt, aki magatartásával, nyilatkozatával súlyosan veszélyezteti, vagy rontja a Szakszervezet érdekérvényesítési esélyeit, illetve a Szakszervezet jó hírét.

A kizárást a Szakszervezet döntéshozó szervei írásban, indoklással kezdeményezhetik. A kezdeményezésről, az érintett tag védekezését, álláspontját is megismerve az elnökség határoz.

1. A Szakszervezet kizárja a szakszervezeti tagnyilvántartásnak törvényben előírt adatot nem szolgáltató tagot.

Amennyiben a szakszervezeti tag 12 hónapon keresztül, és a szakszervezeti bizottság kétszeri írásbeli felszólítását követően – a felszólításban megjelölt határidőben – nem szolgáltat adatot (megváltozott) nevéről és/vagy lakcíméről, a szakszervezeti bizottság a határidő eredménytelen elteltét követő nappal – ami a tagsági jogviszony megszűnésének napja – a tagot – a jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett – határozattal kizárja a Szakszervezetből.

4.5. A fenti 4.3-4.4 pontokban említett esetekben a megszűnt tagsági jogviszony a megszűnés napjától számított egy éven belül nem állítható vissza. A megszűnt tagsági jogviszony a megszűnés napjától számított egy éven túl a tag kérelmére, a szakszervezeti bizottság véleményezésével és az elnökség határozatával állítható vissza. Az elnökség határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

1. A fenti 4.3-4.4 pontokban említett esetekben a megszűnt tagsági jogviszonyt a tag kérelmére és az elnökség határozatával bármikor visszaállítható, ha a megszűnés a tag önhibáján kívüli okból következett be.
2. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a Kongresszushoz való fordulás jogorvoslati lehetőségéről szóló tájékoztatást. A határozatot a taggal igazolható módon, a határozathozatalt követő 15 napon belül közölni kell. A tag a kézhezvételt követő 15 napon belül írásban kérheti a Kongresszustól a kizárást kimondó határozat megváltoztatását. A kérelmet az Elnökséghez kell benyújtani, amely a fellebbezés elbírálását a következő Kongresszus napirendjére tűzi. A Kongresszus üléséről a tagot külön értesíteni kell azzal a tájékoztatással, hogy az ülésen megjelenhet, személyesen vagy írásban előterjesztheti álláspontját, védekezését, azonban távolléte vagy védekezésének hiánya a Kongresszus döntésének nem akadálya. A Kongresszus határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye, a tag a határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti.
3. A nyilvántartásból való törléssel megszűnik a tagsági viszonya annak a tagnak, akinek a tagsági viszonya szünetelt, és a szünetelés befejezését követően hat hónapon belül a tag nem kéri a tagsági jogviszonya helyre állítását.
4. Szünetel a tagsági jogviszonya a tag kérelmére, a kérelem szerinti időtartamra, vagy annak a tagnak aki, a munkáltató (foglalkoztató) létesítő okirata (szervezeti és működési szabályzata) szerint munkáltatói jog gyakorlására lett

jogosult, a jogosultság időtartamára. A szünetelés tényét és kezdő időpontját a

szakszervezeti bizottság – jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett – határozatban állapítja meg. A szünetelés alatt a tag tagsági viszonya fönnmarad, de nem gyakorolhatja a tagsági viszonyból eredő jogait, és nem terhelik a tagsági viszonyból fakadó kötelezettségek. A szünetelés befejezését követő hat hónapon belül a tag kérelmére és a szakszervezeti bizottság határozatával a tagsági jogviszony bármikor visszaállítható,

1. A tagnyilvántartás

A Szakszervezet a tagokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét, lakcímét, telefonszámát, e-mail-címét, és a vállalt tagdíjat, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. A nyilvántartás – az ellenkező bizonyításig – igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat.

Az alapszervezeti tagnyilvántartást a szakszervezeti bizottság, a tagnyilvántartás országos összesítőjét a Szakszervezet ügyvezetése vezeti. A szakszervezeti bizottság a taglétszámról, és tagdíj-nyilvántartásról félévente jelentést küld a

Szakszervezet ügyvezetésének.

A tagnyilvántartásba bejegyzést tenni csak a tag nyilatkozatának vagy az illetékes testület határozatának írásos okirata alapján lehet.

A tag a tagsági viszonyát és a befizetett tagdíját a szakszervezeti tagsági

igazolvánnyal igazolja. A tag az adóévben befizetett tagdíjáról – kérelemre – adójóváírásra is alkalmas igazolást kap. Ez esetben a tagnyilvántartást ki kell egészíteni a tag adóazonosító számával.

A tagnyilvántartás nem nyilvános, de a tag a reá vonatkozó adatokat bármikor

megtekintheti.

1. A tagok jogai, amelyeket kizárólag személyesen gyakorolhat

1. részt vehet a szakszervezeti jogok kollektív gyakorlásában, érvényesítésében, az általános munkavállalói és a sajátos előadóművészi érdekek képviseletében, védelemében és érvényesítésében,
2. részt vehet az önálló szakszervezeti politika és álláspont kialakításában, programok, akciók előkészítésében, határozatok, döntések meghozatalában és azok képviseletében, teljesítésében és végrehajtásának ellenőrzésében,
3. észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat, kezdeményezhet, bírálatot gyakorolhat, és panasszal, beadvánnyal élhet a szakszervezeti politika és álláspont kialakításával és a Szakszervezet működésével kapcsolatban, bármely szakszervezeti testülethez és tisztségviselőhöz, amelyre 30 napon belül érdemi választ kell kapnia,
4. indítványt tehet a képviseleti és az ügyintéző testületek napirendi pontjaira; ajánlásokat tehet az érdekképviseletet érintő kérdések megtárgyalására;
5. a szakszervezeti tag jogosult a Szakszervezet működésével kapcsolatban felvilágosítást kérni, ha a beadványára, panaszára az illetékes szakszervezeti szervtől harminc napon belül nem kapott választ. A szakszervezeti tag a megszerzett információkat nem használhatja fel sem a Szakszervezet érdekeit, sem a szakszervezeti tagok személyiségi jogait sértő módon,
6. minden szakszervezeti tag választó és minden szakszervezeti tisztségre választható.
7. kiemelkedő szakszervezeti munkáért kitüntetést, vagy más elismerést kezdeményezhet, illetve abban részesülhet,
8. igénybe veheti a Szakszervezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezheti a szakszervezeti tagság egyéb előnyeit, így különösen:
9. érdekeinek védelméért, tanácsért, támogatásért fordulhat bármely testülethez, tisztségviselőhöz,
10. jogsérelem esetében díjtalanul igénybe veheti a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot és az Előadóművészi Jogvédő Iroda tanácsadását, segítséget és képviseletet kérhet, kedvezményes feltételekkel adótanácsadást vehet igénybe,
11. megilleti a szakszervezeti, szakmai és egyéb rendezvényeken való részvétel, a szakszervezeti képzés, ill. továbbképzés,
12. közvetlen hozzátartozóival kedvezményes szakszervezeti üdülésben vehet részt,
13. szociális helyzetétől függően segélyben részesülhet,
14. gyermeke születése és iskoláztatása esetén szakszervezeti segélyre jogosult,
15. hozzátartozója (házastársa, közvetlen le – és felmenő rokona) halála esetén a temetést fizető tag segélyt kap,
16. a tag elhalálozása esetén a temetést fizető jogosult segélyre.

1. A tag kötelességei

A Szakszervezet tagja köteles

1. az Alapszabály rendelkezéseit betartani,
2. végrehajtani a Szakszervezet döntéshozó szerveinek határozatait,
3. képviselni a szakszervezeti álláspontot,
4. személyesen részt venni a Szakszervezet munkájában,
5. elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását,
6. felhívni az illetékes tisztségviselő, illetve testület figyelmét, ha a jogszabályokkal, vagy a szakszervezettel kötött megállapodásokkal ellentétes intézkedéseket tapasztal.
7. tartózkodni minden olyan magatartástól, nyilatkozattól, amely rontja szakszervezeti érdekérvényesítés képességeit és esélyeit,
8. a megállapított, illetőleg a Belépési Nyilatkozatban, vagy egyéb módon írásban vállalt szakszervezeti tagdíjat az előírt határidőre megfizetni,
9. a Belépési Nyilatkozatban foglalt adataiban bekövetkező változásokat 15 munkanapon belül a szakszervezeti bizottságnak írásban bejelenteni,
10. védeni a szakszervezeti jogokat, valamint a Szakszervezet jó hírnevét és vagyonát.

IV. A Szakszervezet szervezeti felépítése

A Szakszervezet döntéshozó szerve: Kongresszus

A Szakszervezet ügyvezető szerve: Elnökség

A Szakszervezet szervezeti egységei: Alapszervezetek

– taggyűlés

– szakszervezeti bizottság

A Szakszervezet munkaszervei:

– tisztségviselők tanácsa, –    tisztségviselők,

–    főpénztárnok,

–    számvizsgáló.

• Alapszervezet

1. 1. Az alapszervezet a Szakszervezet alapegysége, a szakszervezeti tagság érdekei kifejezésének és védelmének hagyományos színtere, amelyet adott munkáltatónál foglalkoztatott, vagy az alábbi szervezési ismérvek szerint szerveződő tagok hoznak létre és tartanak fönn.

A szakszervezet tagjai saját választásuk szerint, szabadon szerveződnek alapszervezetbe a munkahelyi szakszervezet elve, vagy/és a területi-szakmai szerveződés elve, vagy/és a szakmai szerveződés elve alapján.

1. Az alapszervezet szervezeti felépítése
   1. Az alapszervezeten belül a tagok – az adottságoknak és szükségleteknek megfelelően, de lehetőség szerint a színház szervezeti fölépítését, valamint döntési szintjeit és pontjait (szervezeti szabályzatát) követve – bizalmi csoportokat alkothatnak. A csoport tagjai nyílt jelöléssel és titkos szavazással bizalmit választhatnak.

Ahol ez szükséges, a csoport tagjai a bizalmiak soraiból főbizalmit választanak, vagy ettől eltérő módon szerveződnek.

1. Az alapszervezet döntéshozó szerve a taggyűlés.
2. A taggyűlés 5 (öt) évre választja meg, nyílt jelöléssel és titkos szavazással,

az alapszervezet legalább 3 (három) tagú ügyvezető szervét, a szakszervezeti

bizottságot. A taggyűlés – az alapszervezet létszámától függően – a szakszervezeti bizottság létszámát 5 (öt), vagy 7 (hét) főben is megállapíthatja.

A taggyűlés a szakszervezeti bizottság mellett működő számvizsgálót választhat.

1. A taggyűlés közvetlenül választja meg a szakszervezeti bizottság elnökét (társelnökét, alelnökét) és titkárát, valamint – ha erre külön igény van – a számvizsgálót.
2. A szakszervezeti bizottság elnöke, vagy titkára képviseli az alapszervezetet a munkáltató, vagy más döntéshozó előtt, továbbá a hatóságok és más harmadik személyek előtt.
3. A tagok által közvetlenül választott küldött(ek) képviseli(k) az alapszervezetet a Szakszervezet kongresszusán. Küldöttnek bármely szakszervezeti tisztséget betöltő tag is megválasztható.

1. Az alapszervezeti hatáskörök, jogkörök, feladatkörök

Az alapszervezet önállóan gyakorolja mindazon jogokat, amelyeket törvények és más jogszabályok a Szakszervezetnek biztosítanak.

1. A bizalmi, (illetőleg, ha ilyet választanak, akkor a főbizalmi) gyakorolja a törvényekben, jogszabályokban biztosított jogosítványokat, képviseli a tagságot a munkahelyi vezetővel szemben, a szakszervezeti bizottságban, és – ha erre nem választanak küldöttet -, akkor más szakszervezeti szervek előtt. Munkájáról rendszeresen beszámol a csoport tagjainak.

A bizalmi, (illetőleg ha ilyet választanak, akkor a főbizalmi) gyakorolja a

munkahelyi vezetővel szembeni

– együttműködési,

– véleményezési,

– ellenőrzési, valamint a

– tájékoztatáshoz és

– konzultációhoz való jogot.

1. A taggyűlés programot ad az érdekvédelmi és érdekérvényesítési feladatok ellátásához; fórumot biztosít a szakmában jelentkező gondok nyilvános vitájára; dönt az alapszervezet legfontosabb feladatairól; szükség szerint, de legalább évente beszámoltatja a szakszervezeti bizottságot, értékeli a munkájukat; önállóan gazdálkodik a szakszervezeti tagdíjak alapszervezetnél maradó hányadával és az egyéb bevételekkel.

A taggyűlés gyakorolja a munkáltatóval szemben a szakszervezetnek a tájékoztatáshoz, a véleményezéshez való jogát, továbbá az egyetértési, és a kifogásolás jogát.

A taggyűlés gyakorolja a kollektív tárgyaláshoz való jogot, s fogadja el a kollektív szerződés tartalmát, szövegét, és ad fölhatalmazást a Szakszervezet nevében történő aláírására.

A taggyűlést illeti meg a munkahelyi sztrájk, és a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga, továbbá a döntés joga a sztrájk megtartásáról, elhalasztásáról, szüneteléséről és beszűntetéséről.

1. A szakszervezeti bizottság két ülés között gyakorolja a taggyűlés hatáskörét, irányítja az alapszervezet munkáját, és gyakorolja a szakszervezet törvényes jogait:

– képviseli az alapszervezet tagságát,

– együttműködési, a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog keretében védi és képviseli a tagság érdekeit a munkáltatóval, foglalkoztatóval szemben,

– véleményezési, javaslattételi, ellenőrzési és vétó jogát gyakorolja minden, a

munka – és foglakoztatási viszonyt érintő kérdésben, előzetesen javaslatokat tesz az e körben tervezett intézkedésekre vonatkozóan,

– munkáltatói, foglakoztatói jogellenes intézkedés (mulasztás) esetén kifogással élhet,

– ellenőrzi a munkakörülményekre vonatkozó szabályok betartását, kezdeményezheti a munkavédelmi képviselő választását,

– a kollektív tárgyaláshoz való jog alapján részt vesz és egyetértési jogot gyakorol a kollektív szerződés előkészítő, módosító munkálataiban és megkötésében, érvényesíti a kollektív szerződésekben rögzített megállapodásokat,

– eljár minden, a dolgozók élet- és munkakörülményeit, bér- és szociális helyzetét befolyásoló kérdésben,

– közreműködik és képviseli a tagság érdekeit a munkáltató, foglalkoztató által

folytatott bér – és díj tárgyalásokon, és maga is kezdeményez ilyen tárgyalásokat,

• munkaügyi jogvitát kezdeményezhet,
• kezdeményezi a sztrájkot kötelezően megelőző egyeztetést,
• részt vesz a magán-munkaközvetítő tevékenység ellenőrzésében,
• jelölteket állít a közalkalmazotti (üzemi) tanácsokba.

A szakszervezeti bizottság feladata és hatásköre:

• a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
• a taggyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és munkáját elősegítő szervező tevékenység.

A szakszervezeti bizottság a taggyűlés által elfogadott költségvetés alapján gazdálkodik, végzi az ezzel kapcsolatos döntés-előkészítő munkát, előkészíti és előterjeszti költségvetési javaslatát.

1. A számvizsgáló ellenőrzi a szakszervezeti bizottság gazdálkodását, véleményezi a pénzgazdálkodásra, a költségvetés végrehajtására és annak tervezetére vonatkozó adatokat. A számvizsgáló jogosult az alapszervezet könyveibe betekinteni.

1. Az alapszervezeti szervek működése
   1. A taggyűlés
      1. A taggyűlést az alapszervezeti tagok összessége alkotja. A taggyűlés összehívása előtt – a III/5. pontban szabályozott tagnyilvántartás alapján – minden esetben teljes körűen meg kell állapítani az alapszervezeti tagok létszámát és névsorát, azaz a taggyűlés résztvevőinek létszámát és névsorát.
      2. A taggyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirend közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok, részére meghívót kell küldeni, vagy a helyben szokásos módon kell értesíteni, legalább nyolc nappal a taggyűlés időpontja előtt. A meghívóban ismertetni kell a taggal a taggyűlésen gyakorolható jogait, azzal, hogy a szavazati joga gyakorlásának feltétele, hogy a taggyűlés megkezdéséig rendezi tagdíj-hátralékát. A taggyűlés meghívójában közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt taggyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott taggyűlés nem határozatképes, és figyelmeztetni a tagokat a megismételt taggyűlés jelenlévők számától független határozatképességére.
      3. A taggyűlést össze kell hívni:

• ha ezt a tagok legalább egyharmada a cél és az ok megjelölésével írásban kéri,
• ha a szakszervezeti bizottság legalább két tagja, vagy a Szakszervezet elnöksége rendkívüli taggyűlés összehívását tartja szükségesnek,
• ha a bíróság a taggyűlés összehívását elrendeli, vagy az ügyészség erre fölhív. A rendkívüli taggyűlés összehívása és a taggyűlés időpontja között legalább 48 órának kell eltelnie.

1. A taggyűlés összehívása a szakszervezeti bizottság joga és feladata.
2. A taggyűlés határozatképes, ha azon az alapszervezet szavazásra jogosult teljes tagságának több mint a fele jelen van. A határozatképtelen taggyűlés által hozott határozat nem érvényes.

A megismételt taggyűlés a meghívóban közölt, eredeti napirendi pontok körében, a megjelent jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy erről a tagok igazolt módon tájékoztatva lettek.

1. A taggyűlést a szakszervezeti bizottság elnöke (alelnöke, titkára) vezeti. A taggyűlés az ülés levezetésére további levezető elnököt is választhat. A taggyűlés levezető elnöke vezeti a tanácskozást, elrendeli a szavazást és kihirdeti a taggyűlés határozatát. Az elnök tesz javaslatot a jegyzőkönyv vezetőjének, két hitelesítőjének, valamint a szavazatszámlálók személyére. Az elnök állapítja meg a taggyűlés összehívásának szabályszerűségét és határozatképességét.
2. A taggyűlésről jelenléti ív és jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a taggyűlés által megválasztott tag hitelesít. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, a sorszámozott határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók, és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A taggyűlés bármely résztvevője, valamint a szavazáskor kisebbségbe kerültek jogosultak jegyzőkönyvbe foglaltatni nevük feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatukat, valamint a kisebbségben maradt álláspontjukat.
3. A taggyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Minden tagnak egy szavazata van.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem

tagja vagy alapítója;

1. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
2. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A küldöttválasztó taggyűlésen a jelölés nyílt, a választás titkos. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül nem kapják meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz. A választási eredmény a döntéssel egy időben lép hatályba. A tisztségviselőkre vonatkozó személyi ajánlások kérdéseiben a szavazás nyílt.

1. A taggyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal kizárhatják a nyilvánosságot, ha valamely tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.
2. A szakszervezeti bizottság a taggyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja egyfelől a Szakszervezet elnökségének, másfelől a munkáltató, foglalkoztató, továbbá az állami-, önkormányzati-, gazdasági-, kulturális-, művészeti- és civilszervezetek, valamint helyi lapok és magánszemélyek képviselőit.
3. A területi (országos, megyei, települési) alapszervezetek tagjai – a szakszervezeti bizottság évi beszámolójának elfogadása kivételével – taggyűlés

tartása nélkül, írásban, elektronikus úton is határozhatnak. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét 15 napi határidő tűzésével írásban kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják meg, a szavazólapként is szolgáló

határozattervezetnek – a Belépési nyilatkozattal egyező – aláírásával. Amennyiben a szavazás elektronikus úton történik, a tag aláírását helyettesíti, ha a szavazata arról az általa megadott e-mail-címről érkezik vissza, amelyre a határozati javaslatot megküldték.

A taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal során is irányadóak ezen alapszabálynak a tagok szavazati jogának számítására, gyakorlására és a határozattervezet elfogadásához megkívánt szavazatarányra vonatkozó rendelkezései. A taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal esetében a határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni.

A szavazás eredményéről és a határozatról, valamint annak keltéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő 8 napon belül a szakszervezeti bizottság írásban tájékoztatja. Ha bármely tag kéri, a taggyűlést a határozattervezet megtárgyalására össze kell hívni.

1. A szakszervezeti bizottság (SZB)
   1. A szakszervezeti bizottság szükség szerint, de legalább három havonta ülésezik. Az SZB-t az elnök vagy a titkár hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább öt nappal az ülés időpontját megelőzően értesülnek.
   2. A szakszervezeti bizottság ülései nyilvánosak. Az SZB üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további meghívottak hívhatók meg.
   3. A szakszervezeti bizottság ülése határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Határozatképtelenség esetén, legkésőbb nyolc napon belül, ismételten össze kell hívni a szakszervezeti bizottság ülését. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon a tagok többségében jelen vannak.
   4. A szakszervezeti bizottság a határozatait szótöbbséggel hozza. Minden SZB-tagnak egy szavazata van.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

1. Az alapszervezetek kollektív szerződéskötési jogosultsága

A munkahelyi alapszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) álló tagjainak száma eléri a munkáltatóval munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) álló munkavállalók létszámának tíz százalékát.

1. A közalkalmazotti intézményekben működő alapszervezetek reprezentativitása

Az előadó-művészeti intézményben működő alapszervezet települési szinten reprezentatív, ha az előadó-művészet ágazatban közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tagjainak létszáma eléri az adott fenntartó által települési szinten fenntartott munkáltatóknál az előadó-művészeti ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át.

• Tisztségviselők tanácsa

1. 1. A tisztségviselők tanácsa a két kongresszus közötti időtartamra létrehozott, az elnökség munkáját segítő, tanácsadó, véleményező (horizontális) szerv.
   2. A tisztségviselők tanácsába minden alapszervezet egy választott tisztségviselőjét (elnök, társelnök, alelnök, titkár) delegálhat, aki akadályoztatása esetén maga helyett az alapszervezet egy másik választott tisztségviselőjét állíthatja. A tisztségviselők tanácsa ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek az elnökség tagjai és az ügyvezető titkár.
   3. A tisztségviselők tanácsa szükség szerint ülést tart, ülését a Szakszervezet

elnöksége hívja össze. A közös álláspontja kialakításához az ülés határozatképes, ha azon tagjainak 50%-a + 1 fő jelen van. A tisztségviselők tanácsa határozatképtelensége esetén, 15 perc eltelte után, a tanácskozást, az eredeti napirenddel megtartja és ez a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Ezt a körülményt az eredeti meghívón fel kell tüntetni. A napirendet a Szakszervezet elnöksége készíti elő, de új napirendi pont megtárgyalását a tisztségviselők tanácsa bármely tagja indítványozhat.

1. A tisztségviselők tanácsa a közösen kialakított állásfoglalásait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű többségével hozza meg.
2. A tisztségviselők tanácsa jogosult

1. a kongresszus által elfogadott program és stratégia keretei között, a színművészet és a társult szakmák egészét érintő kérdésekben állásfoglalás, álláspont kialakítására;
2. javaslattételre az alapszabály módosítására;
3. javaslattételre a tagdíj mértékének módosítására;
4. javaslattételre az elnökség beszámolójának elfogadására vagy elutasítására;

• A Szakszervezet ügyvezetése, az elnökség

1. 1. A Szakszervezet ügyvezetését az elnökség látja el. Az elnökség a kongresszus által választott 17 (tizenhét) tagú ügyvezető testület.

A Szakszervezet elnökét, két alelnökét, és az elnökség további tizennégy (14) tagját a kongresszus választja meg 5 (öt) évre.

1. Az elnökség tagjai a Szakszervezet vezető tisztségviselői. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
3. visszahívással;
4. lemondással;
5. a vezető tisztségviselő halálával;
6. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
7. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő visszahívásához a kongresszus kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A visszahívás oka lehet, ha a tisztségviselő tevékenysége nem szolgálja a tagság, illetve a szervezet érdekeit, ha megrendült a belé vetett bizalom, és ezért nem várható el, hogy a mandátum lejártáig megtartsák tisztségében. Visszahívás esetén a kongresszust az elnök, vagy akadályoztatása esetén az alelnök haladéktalanul, legkésőbb 15 napon belül összehívja az új vezető tisztségviselő megválasztása céljából. A megválasztásra kerülő új vezető tisztségviselő mandátuma a visszahívott vezető tisztségviselő mandátumának lejártáig tart.

1. Az elnökség a jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az elnökség hatáskörébe tartoznak mindazon ügyek, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály nem utal a kongresszus vagy az alapszervezetek kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség ügyvezetési tevékenységét a Szakszervezet érdekének megfelelően köteles ellátni.
   1. Az elnökség feladatkörébe tartozik

1. a Szakszervezet napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó

ügyekben a döntések meghozatala

1. a beszámolók előkészítése és azoknak a kongresszus elé terjesztése
2. az éves költségvetés elkészítése és annak a kongresszus elé terjesztése
3. a Szakszervezet vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására és

befektetésére vonatkozó, a kongresszus hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása

1. a Szakszervezet jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése
2. a kongresszus összehívása, a kongresszus tagságának és a Szakszervezet szerveinek értesítése
3. az elnökség által összehívott kongresszus napirendi pontjainak meghatározása
4. részvétel a kongresszuson és válaszadás a Szakszervezettel kapcsolatos kérdésekre
5. a tagság nyilvántartása
6. a Szakszervezet határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése
7. a Szakszervezet működésével kapcsolatos iratok megőrzése
8. a Szakszervezetet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori

vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele

1. döntés a tag kizárásáról.

Az elnökség köteles a kongresszust összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

• a Szakszervezet vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi
• a Szakszervezet előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni vagy
• a Szakszervezet céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott kongresszus köteles az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szakszervezet megszüntetéséről dönteni.

3.3.1.

Az elnökség további feladatai:

• ellátja a Szakszervezet általános képviseletét, ideértve a nemzetközi

kapcsolatokat is

• gyakorolja a Szakszervezet jogait országos kérdésekben, valamint a jogszabályalkotásban, és megköti a szakmai, ágazati kollektív szerződéseket
• elfogadja a Szakszervezet Önsegélyező Alapja alapszabályát
• ellátja a Szakszervezet nemzetközi kapcsolataival, kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos testületi feladatokat,
• meghatározza az érdekegyeztető tárgyalásokon képviselendő szakszervezeti álláspontot, állást foglal, véleményt nyilvánít a tagságot érintő alapvető, illetve aktuális kérdésekről, gyakorolja a kollektív szakszervezeti jogokat
• a munkáltatók szervezeteivel és az ágazat más döntéshozóival szemben

gyakorolja a Szakszervezet

= tájékoztatáshoz = konzultációhoz

= kollektív tárgyaláshoz való jogát,

= véleményezési,

= javaslattételi,

= együttműködési = kifogás jogát.

– díjakat alapíthat

• határoz az országos kiterjedésű – Szakszervezet szintű- sztrájk kezdeményezéséről, illetőleg ilyenben való részvételről
• kezdeményezheti a sztrájkot kötelezően megelőző egyeztetést
• gyakorolja a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv jogait a munkáltatókkal

szemben

• a kongresszus, az alapszervezetek, valamint a saját határozatai és programjai, továbbá a tisztségviselők tanácsa és a tagozatok javaslatai, kezdeményezései, alapján küzd a kedvezőbb feltételek eléréséért a közalkalmazott, a munkavállaló, a szabadfoglalkozású, és a művészeti vállalkozásokban foglalkoztatott előadóművészek és művészeti dolgozók számára és ennek érdekében országos és helyi szinten folytonos kapcsolatot tart, és megállapodásokat köt az állami, önkormányzati döntéshozókkal, a munkáltatók szervezeteivel, valamint a szolidáris szakszervezeti, és más társadalmi szervekkel

– irányítja, szervezi a Szakszervezet tevékenységét, koordinálja az alapszervezetek és a Szakszervezet más szerveinek munkáját. Az elnökség munkáját speciális kérdésekben állandó, vagy alkalmanként felkért munkabizottságok és szakértők segíthetik.

– közvetlenül vagy a tisztségviselők tanácsán, illetőleg a tagozatokon keresztül sokirányú segítséget nyújt az alapszervezetek érdekvédelmi munkájához

– gondoskodik a kongresszus összehívásáról, valamint a kongresszusi határozatok, döntések előkészítéséről és végrehajtásáról, a követett szakszervezeti politikáról, az érdekképviseleti tevékenységéről, és a Szakszervezet vagyoni helyzetéről a kongresszusnak beszámol,

– biztosítja a Szakszervezet működéséhez szükséges személyi, gazdasági és technikai feltételeket, gondoskodik a Szakszervezet könyveinek szabályszerű vezetéséről

– felügyeli a Szakszervezet tagnyilvántartását, a tagdíj-nyilvántartását, adat- és ügykezelését, irat-és dokumentációtárát, adat-szolgáltatásait

– kezdeményezi a szakszervezeti tisztségviselők kitüntetését, jutalmazását, továbbá javaslatokat tesz állami, művészeti, szakszervezeti kitüntetésekre

– gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyvezető titkár, valamint a Szakszervezet más munkavállalója fölött,

– együttműködik a művészeti és más szakszervezetekkel,

– szervezi és koordinálja a Szakszervezet kommunikációs tevékenységét és információs munkáját, menedzseli a Szakszervezet honlapját és sajtótevékenységét.

1. Az elnökség működése
   1. Az elnökség szükség szerint, de évente legalább négyszer ülésezik. Az elnökséget az elnök írásban, a Szakszervezet székhelyére hívja össze. Ettől eltérni csak az elnökségi tagok egyszerű szótöbbséggel hozott előzetes hozzájárulásával lehet. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően elektronikus levélben, igazolható módon értesülnek, és az ülés napirendjéről leírást kapnak.
   2. Az elnökség határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 15 napon belül az elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon a tagok legalább fele jelen van.
   3. Az elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Bármely szavazati joggal rendelkező elnökségi tag indítványozhat titkos szavazást, amelyről a testület vita nélkül dönt.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi

személy terhére másfajta előnyben részesít;

1. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
2. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
3. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem

tagja vagy alapítója;

1. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
2. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

1. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség egyszerű többséggel hozott döntéssel zárt ülést rendelhet el.
2. Az elnökség üléseire állandó meghívottként kell meghívni az ügyvezető

titkárt, és a főpénztárnokot. Az elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további meghívottak is meghívhatók.

1. Az elnökség üléseit a Szakszervezet elnöke vezeti. A levezető elnök vezeti a tanácskozást, elrendeli a szavazást és kihirdeti az elnökség határozatát. Az elnök tesz javaslatot a jegyzőkönyv vezetőjének, és két hitelesítőjének személyére. Az elnök állapítja meg az elnökségi ülés összehívásának szabályszerűségét és határozatképességét.
2. Az elnökség ülésén résztvevőkről jelenléti ívet kell felvenni. A jelenléti ív tartalmazza a szavazati joggal rendelkező nevét, lakcímét és a hitelesítő aláírását.
3. Az elnökség üléséről hangfelvétel alapján rövidített jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, illetve meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető, valamint jegyzőkönyv hitelesítők nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, a sorszámozott határozatokat és azok hatályát, utalást arra, hogy a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készült. Az elnökség ülésének bármely résztvevője, valamint a szavazáskor kisebbségbe kerültek jogosultak jegyzőkönyvbe foglaltatni nevük feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatukat, valamint a kisebbségben maradt álláspontjukat.

A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásbeli beszámolók egy példányát.

A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök, a hangfelvétel alapján a jegyzőkönyvet készítő jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő elnökségi tag írják alá.

A jegyzőkönyv alapját képező hangfelvételt a Szakszervezet dokumentumai között nyilvántartva meg kell őrizni.

1. Az elnökség határozatait a határozathozatalt követő 15 napon belül kell közölni az érintettekkel írásban, igazolható módon (ajánlott küldemény, visszaigazolható e-mail), az érintettek nagyobb körével elektronikus körlevél útján.

1. Az elnökség együttműködik

– a Művészeti Szakszervezetek Szövetségében a művészeti szakszervezetekkel és az Előadóművészi Jogvédő Irodával (EJI)

– a művészeti szakszervezetekkel a tagságuk szociális biztonságáért, teljes körű foglalkoztatásáért, élet- és munkakörülményeinek javításáért, a kortárs művészetek és a művészet-oktatás állami és társadalmi elismeréséért, támogatásáért, a kulturális-művészeti alkotáshoz, a publikáláshoz fűződő erkölcsi és anyagi érdekek védelméért, valamint azért, hogy a művek, az alkotások eljussanak a legszélesebb rétegekhez

– az MSZSZ-szel a művészeti szakszervezetek „Művészvilág” című

(hon)lapja szerkesztésében, megválasztja az MSZSZ Szövetségi

tanácsának – Szakszervezetet képviselő – 4 (négy) tagját.

– az Előadóművészi Jogvédő Irodával (EJI) a jogosultak képviseletében, az előadóművészi jogdíjak begyűjtésében és felosztásában, továbbá az EJI- vel együttesen köt e feladatok megoldását elősegítő megállapodásokat a hazai és külföldi partner szervezetekkel, évente titkos szavazással választja meg az EJI elnökségének, konzultatív tanácsának illetve a Színész Jogdíjbizottságnak a Szakszervezetet képviselő tagjait.

• A Szakszervezet főpénztárnoka

1. 1. a Szakszervezet kongresszusa határozott időre – öt évre – főpénztárnokot választ. A főpénztárnok a Szakszervezet felügyelő szerve. A főpénztárnoki megbízatás az elfogadással jön létre, a megbízatás megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó IV/3.2. pontban foglalt szabályokat kell alkalmazni.
   2. Főpénztárnok az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet főpénztárnok, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn (IV/3.2. pont), továbbá, aki vagy akinek a hozzátartozója a szakszervezet vezető tisztségviselője. A főpénztárnok az Elnökségtől független, tevékenysége során nem utasítható, munkáját személyesen köteles ellátni.
   3. A főpénztárnok feladata a szakszervezeti szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a szakszervezeti határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése, az alapszervezeti és központi szervek gazdálkodásának ellenőrzése, és annak megállapítása, hogy a Szakszervezet számviteli beszámolói megbízható és valós képet adnak-e a Szakszervezet vagyoni, pénzügyi, gazdasági helyzetéről, működéséről.
   4. A főpénztárnok a munkájáról, tapasztalatairól a kongresszusnak számol be.
   5. A főpénztárnok betekinthet a Szakszervezet irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a tisztségviselőktől, és a Szakszervezet munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Szakszervezet bankszámláját, pénztárát, szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
   6. A főpénztárnok előzetesen véleményezi a Szakszervezet központi

költségvetése tervezetét, a nem tervezett jelentősebb kiadásokat, a Szakszervezet gazdálkodásáról szóló beszámolókat

1. A főpénztárnok rendszeresen vizsgálja a pénzgazdálkodásra hozott határozatok betartását, és vizsgálatot tart minden esetben, ha szakszervezeti tagtól vagy alapszervezettől a gazdálkodással kapcsoltban észrevétel, panasz érkezik.
2. A főpénztárnok határidőre előírja a vizsgálat során feltárt pénzügyi szabálytalanságok megszüntetését, javaslatot tesz a gazdálkodás fejlesztésére. A vizsgált szerv a főpénztárnok javaslataira köteles választ adni, a hiányosságok megszüntetésére pedig intézkedést tenni.
3. Ha a főpénztárnok megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a Szakszervezet bevételének, vagy egyébként vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a tisztségviselők törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles az elnökség összehívását kezdeményezni. Ha az elnökség a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a főpénztárnok az okok megjelölésével kezdeményezheti a kongresszus összehívását. Ha az elnökség a kívánságnak három hónapon belül nem tesz eleget, a főpénztárnok köteles a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyészséget értesíteni.

• A Szakszervezet kongresszusa

1. 1. A kongresszus a Szakszervezet döntéshozó szerve. A kongresszus jogkörébe tartozik a Szakszervezet

– képviseleti,

– véleménynyilvánítási – javaslattételi és – egyetértési joga,

– a tájékoztatáshoz és – a konzultációhoz való jog,

– a kifogásolás és – a sztrájk joga.

1. Az alapszervezetek a jelen alapszabály szerint választanak küldötteket a kongresszusba.
   1. A kongresszus szavazati joggal rendelkező küldötteit a választói kongresszus időpontját megelőző féléven belül megkezdett küldöttválasztó

alapszervezeti taggyűléseken választják meg, miután – a III/5. pontban

szabályozott tagnyilvántartás alapján – minden esetben teljes körűen megállapítják az alapszervezeti tagok létszámát és névsorát.

1. Az alapszervezetek küldötteinek száma alapszervezetenként legalább 1 (egy) fő. Amennyiben a szakszervezeti tagok száma az alapszervezetnél a 25 (huszonöt) főt meghaladja, akkor 2 (kettő) fő, ha 50 (ötven) főt meghaladja 3 (három) fő, ha 100 (egyszáz) főt meghaladja 4 (négy) fő és ennél magasabb létszám esetében minden további 100 (száz) fő után további 1 (egy) fő a küldöttek száma. A szakszervezeti bizottság a választást követő 15 (tizenöt) napon belül megküldi a Szakszervezet ügyvezetésének a megválasztott küldöttek névsorát és a mandátumukat igazoló választási jegyzőkönyv hiteles másolatát.
2. Az alapszervezetek által választott küldöttek mandátuma a választói kongresszustól számított 5 (öt) évig tart. A választói kongresszuson a küldöttek megválasztják az elnökség 17 (tizenhét) tagját. A választói kongresszust az elnökség legalább 5 (öt) évenként hívja össze.

1. A kongresszus hatásköre

A kongresszus hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés elbírálása, amely a Szakszervezet szervezetét és működését alapvetően meghatározza.

1. A kongresszus kizárólagos, jogszabályon alapuló hatáskörébe tartoznak:

1. az alapszabály és választási szabályzat elfogadása és módosítása,
2. a Szakszervezet jogutód nélküli megszűnésének, egyesülésének és

szétválásának elhatározása;

1. a Szakszervezet elnökségének, elnökének, alelnökeinek, és-megválasztása, illetve visszahívása,
2. az éves költségvetés elfogadása,
3. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a Szakszervezet vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
4. a vezető tisztségviselő felett a munkáltatói jogainak gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Szakszervezettel munkaviszonyban áll;
5. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szakszervezet tagjával, vezető tisztségviselőjével, főpénztárnokával vagy ezek hozzátartozójával köt;
6. a jelenlegi és korábbi vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más szakszervezeti szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
7. a főpénztárnok megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
8. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
9. a végelszámoló kijelölése.

A kongresszus zárt ülésen tárgyalja az a), c), d), e), h), i), j) pontokat.

1. A kongresszus további feladat- és hatásköre:

1. elnökség beszámolójának, és a főpénztárnok jelentésének elfogadása,
2. a Szakszervezet következő kongresszusáig szóló érdekképviseleti stratégiájának és programjának elfogadása,
3. a kongresszushoz intézett jogorvoslati kérelmek elfogadása, vagy elutasítása,
4. a Szakszervezet jogainak gyakorlása országos kérdésekben, jogszabályalkotásban,
5. kollektív szerződés kötése,
6. döntés országos szintű sztrájk kezdeményezéséről, illetve ilyenben részvételről
7. gyakorolja a munkáltatók szervezeteivel és az ágazat más döntéshozó szerveivel szemben a Szakszervezet 5.1. pontban meghatározott jogait

1. A kongresszus összehívása
   1. A kongresszust szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.
   2. A kongresszust össze kell hívni:

– ha ezt a szavazati jog egyharmadával együttesen rendelkező alapszervezetek írásban a napirend megjelölésével kérik, vagy

– ha a Szakszervezet elnöksége rendkívüli küldöttgyűlés összehívását tartja szükségesnek,

– ha a bíróság a küldöttgyűlés összehívását elrendeli, vagy az ügyészség erre fölhív,

– a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

1. a Szakszervezet vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2. a Szakszervezet előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat

esedékességkor teljesíteni; vagy

1. a Szakszervezet céljainak elérése veszélybe került.

Az a)-c) pont alapján összehívott kongresszus köteles az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

1. A kongresszust az elnökség hívja össze 15 (tizenöt) nappal a kitűzött időpontja előtt, a Szakszervezet nevének és székhelyének feltüntetésével, a hely, az időpont és a napirend közlésével. A kongresszus az ülését a székhelyen tartja, de ettől az ügyvezetés eltérhet, amit a meghívóban egyértelműen fel kell tüntetni. Az írásos meghívóban ismertetni kell a küldöttel azt, hogy a szavazati joga gyakorlásának feltétele, hogy a kongresszus megkezdéséig igazolja a mandátumát. A kongresszus meghívóját igazolható módon elektronikusan a küldött által megadott e-mail címre visszaigazolható e-mailként vagy ennek hiányában ajánlott küldeményként kell kiküldeni. A kongresszus meghívójában közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt kongresszust meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott kongresszus nem határozatképes, és figyelmeztetni kell arra, hogy a megismételt kongresszus az eredeti napirendi pontokban a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes.
2. Ha a kongresszus ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

1. A kongresszus napirendje
   1. A kongresszus napirendjére – figyelemmel az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire is – az elnökség tesz javaslatot.
   2. A küldöttek legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet a kongresszus napirendjére kell venni. Az indítványt legkésőbb a kongresszus megtartását 8 nappal megelőzően kell benyújtani az ügyvezetésnek. Az így kiegészített napirendet a kongresszus időpontját legalább 3 nappal megelőzően meg kell küldeni.
   3. A kongresszus köteles napirendjére venni:

• a bíróság által elrendelt, vagy az ügyészség által annak megtárgyalására felhívó kérdést,
• a 3/B.2.1.2. pontban megjelölt napirendi javaslatokat, és

– a visszahívási kezdeményezést – a kizáró határozat elleni fellebbezést.

1. A kongresszuson a szabályszerűen közölt, illetve kiegészített napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
2. A kongresszus napirendjére javasolt ügyekre vonatkozóan az elnökség minden küldöttnek köteles felvilágosítást adni.
3. A napirend kiegészítése

A kongresszus megtartását 8 nappal megelőzően, rendkívüli esetben a napirendi vita során a kongresszus tagjai a kongresszust összehívó ügyvezetéstől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a kongresszus a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

1. A kongresszus határozatképessége
   1. A kongresszus összehívása előtt a Szakszervezet elnöksége – a beérkezett választási jegyzőkönyvek és a kiküldött mandátumvizsgáló bizottság jelentése alapján – ellenőrzi és rögzíti a küldöttválasztó alapszervezetek és a megválasztott küldöttek létszámát, névsorát, továbbá megállapítja a kongresszus szavazati joggal rendelkező küldötteinek számát, névsorát és a küldöttek postai címét.
   2. A kongresszus határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult küldöttek több mint a fele jelen van. A határozatképtelen kongresszus által hozott határozat nem érvényes. A megismételt kongresszus a meghívóban közölt, eredeti napirendi pontok körében, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy erről a küldöttek igazolt módon tájékoztatva lettek.
2. A kongresszus működése
   1. A kongresszust a Szakszervezet elnöke nyitja meg. A kongresszus az egyes ülésszakainak levezetésére levezető elnököket választhat. A kongresszus levezető elnöke vezeti a tanácskozást, elrendeli a szavazást és kihirdeti a meghozott határozatot. A levezető elnök tesz javaslatot a jegyzőkönyv vezetőjének, két hitelesítőjének, valamint választói kongresszuson a mandátumvizsgáló, a szavazatszámláló és a jelölő bizottság személyi összetételére. A levezető elnök állapítja meg a kongresszus összehívásának szabályszerűségét és határozatképességét.
   2. A kongresszus tisztségviselői:

– a levezető elnök,

– a jegyzőkönyvvezető – a jegyzőkönyv hitelesítők

– választói kongresszuson továbbá a mandátumvizsgáló bizottság, a szavazatszámláló bizottság és a jelölő bizottság.

A levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyv két hitelesítőjét a kongresszus nyílt, egyszerű többségi szavazással választja meg. Mandátumvizsgáló, szavazatszámláló és jelölő bizottság választása azon a kongresszuson szükséges, amikor választás szerepel napirenden. Ilyenkor a mandátumvizsgáló bizottság a küldöttek mandátumának érvényességét, a szavazatszámláló bizottság a nyílt és titkos szavazás eredményeit állapítja meg, a jelölő bizottság javaslatot tesz és ajánlásokat terjeszt elő a Szakszervezet tisztségviselőire.

Amennyiben választás nem szerepel a napirenden, a határozati javaslatokról történő nyílt szavazás elfogadott eredményét a levezető elnök állapítja meg, titkos szavazás elrendelése esetében a kongresszus nyílt, egyszerű többségi szavazással három tagú szavazatszámláló bizottságot választ.

1. A jegyzőkönyv

A kongresszusról jelenléti ív és jegyzőkönyv készül, amelyet a kongresszus által megválasztott levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyvhitelesítő, a választói kongresszuson továbbá a mandátumvizsgáló bizottság két tagja aláírásával hitelesít. A jelenléti ív külön-külön tartalmazza a szavazati joggal rendelkező és ilyen joggal nem rendelkező nevét, lakcímét és a hitelesítő aláírását.

A jegyzőkönyv tartalmazza:

– a kongresszus megtartásának helyét, időpontját, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott küldöttek, továbbá a meghívott személyek nevét, választói kongresszuson továbbá a mandátumvizsgáló, a szavazatszámláló és a jelölő bizottsági tagok nevét,

– a kongresszus határozatképességének megállapításához szükséges adatokat;

– a kongresszus napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre;

– a hozzászólásokat, a kongresszus által meghozott határozatokat, döntéseket és azok hatályát, illetőleg a szavazás eredményére vonatkozó adatokat, amiből az érdemi döntést támogatók, és ellenzők számaránya megállapítható;

– a kongresszus által elutasított javaslatokat, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét;

– azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek a jegyzőkönyvbe vételét kérték.

Bármely küldött betekinthet a kongresszus jegyzőkönyvébe és saját költségére kérheti az elnökségtől a jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását.

1. A kongresszus határozathozatala, döntései
   1. A kongresszus a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A küldött joga, hogy a kongresszuson napirendre vett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és szavazzon. Minden küldöttnek egy szavazata van. A küldött a szavazati jogát személyesen, a kongresszus helyiségében gyakorolhatja.

A Szakszervezet alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok, a Szakszervezet céljának módosításához és a Szakszervezet megszűnéséről szóló kongresszusi döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

1. A kongresszus ülései nyilvánosak. A küldöttek szótöbbséggel hozott határozattal kizárhatják a nyilvánosságot (zárt ülés), ha valamely küldött jogos

magánérdekének védelme vagy a közérdek ezt szükségessé teszi. A Szakszervezet

tagja – amennyiben részvételi szándékát, a kongresszust megelőzően írásban jelzi az elnöknek, nyílt ülésen jogosult a kongresszuson részt venni, a kongresszus rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A kongresszuson tanácskozási joggal vesz részt a küldötti mandátummal nem rendelkező elnökségi tag és a főpénztárnok.

1. A kongresszus a határozatait nyílt szavazással hozza, de bármely jelen lévő szavazati jogú küldött indítványozhat titkos szavazást, amelyről a kongresszus vita nélkül dönt.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

1. A kongresszuson a személyi kérdésekben a jelölés nyílt, a választás titkos. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül nem kapják meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb

szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

1. A kongresszus határozatában annak hatálybalépése időpontját is meg kell

határozni. A választási eredmény a döntéssel egy időben lép hatályba. A vezető

tisztségviselők választásáról szóló döntés – amennyiben az személyi változást tartalmaz – hatályba lépéséről külön kell határozni, de a döntéstől számított legkésőbb hatvan napon belül hatályba lép.

1. A kongresszus ülés tartása nélkül, írásban, elektronikus úton is határozhat. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét 8 kivételes esetben 3 napi határidő tűzésével írásban kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják meg, a szavazólapként is szolgáló határozattervezetnek aláírásával. Amennyiben a szavazás elektronikus úton is történik, a tag aláírását helyettesíti, ha szavazata arról – az általa megadott – e-mail címről érkezik vissza, ahová a javaslatot megküldték.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során is irányadóak ezen alapszabálynak a tagok szavazati jogának számítására, gyakorlására és a határozattervezet elfogadásához megkívánt szavazatarányra vonatkozó rendelkezései. A kongresszus tartása nélküli döntéshozatal esetében a határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni.

1. A kongresszuson hozott határozatokról – a kongresszust_követő 30 napon belül – közvetlenül írásban tájékoztatni kell az alapszervezeteket, a tagságot pedig a Szakszervezet honlapján.
2. A kongresszus törvénysértő határozatát a Szakszervezet bármely tagja – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja.

• A Szakszervezet tisztségviselőire vonatkozó szabályok

A Szakszervezet tisztségviselői

vezető tisztségviselők:

• a Szakszervezet elnöke, alelnökei
• a Szakszervezet elnökségének tagjai tisztségviselők:
• a szakszervezet ügyvezető titkára

– alapszervezetekben a szakszervezeti bizottság elnöke, titkára és a (fő)bizalmi

1. a Szakszervezet tisztségviselőire vonatkozó általános szabályok

1. Tisztségviselőnek – a törvényben meghatározottakon túlmenően – csak a Szakszervezet tagja választható.
2. A tisztségviselői megbízás az érintett tag által való elfogadással jön létre.
3. A tisztségviselő a Szakszervezet belső működése körében a Szakszervezettel, illetve annak szerveivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. A Szakszervezet képviseletét a munkáltatók, a hatóságok és más harmadik személyek előtt – a tisztségviselő meghatalmazásából és helyette – más személy is elláthatja.
4. Nem lehet tisztségviselő:

• aki nem tagja a Szakszervezetnek,
• akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozták,
• akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
• akit valamely foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt, az abban megjelölt és a Szakszervezet által végzett tevékenységekre nézve.

A vezető tisztségviselőkre továbbá alkalmazni kell az Alapszabály IV/4.2. pontjában foglalt összeférhetetlenségi és kizáró okokat is.

1. A számvizsgáló és a főpénztárnok egyidejűleg nem lehet a döntéshozó testület tagja, tisztségviselője.
2. A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a tagság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni feladataikat.
3. Megszűnik a tisztségviselő megbízatása

• a megbízatás időtartamának lejártával,
• a tisztségviselő halálával,
• lemondással,
• a választó szerv általi visszahívással,
• a tagsági jogviszony megszűnésével,

– a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

– összeférhetetlenség vagy kizáró ok bekövetkezésével, ha annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg.

6.2. a Szakszervezet tisztségviselőire vonatkozó különös szabályok

1. a Szakszervezet elnöke, és helyettesítő jogkörükben az alelnökök:

– reprezentálja a szakszervezet által képviselt előadóművészeket és a művészeti dolgozókat,

– a Szakszervezetet törvényes képviselője, képviseleti joga önálló és általános

–  jegyzi a kongresszus és az elnökség határozatait,

– részt vesz az országos, az ágazati érdekegyeztetésben, ideértve a foglalkoztatási érdekegyeztetést is,

– irányítja a Szakszervezet tevékenységét, felelős a szabályszerű működéséért;

– kapcsolatot tart az állami döntéshozókkal, a munkáltatók szervezeteivel,

valamint szakszervezeti, és más társadalmi szervekkel,

– összehívja az elnökség üléseit,

– irányítja az elnökség munkáját,

– vezeti az elnökség üléseit,

– irányítja a Szakszervezet gazdálkodását, felelős a Szakszervezet vagyonkezeléséért és vagyongazdálkodásáért,

– utalványozási jogot gyakorol,

– gyakorolja a Szakszervezet munkavállalói felett a munkáltatói jogokat az elnökség nevében.

6. 2.2.A Szakszervezet ügyvezető titkára

– Az elnök meghatalmazása alapján működési területén képviseli a Szakszervezetet

-irányítja és ellenőrzi a testületek által hozott határozatok végrehajtását; felel a  Szakszervezet munkatervének, beszámolójának elkészítéséért,

– felel a tagnyilvántartásért, gondoskodik a testületek üléseinek előkészítéséről és jegyzőkönyveinek vezetéséről, részt vesz a munkatervi feladatok ellátásában, segíti az elnök, az alelnök munkáját,

– kapcsolatot tart az állami döntéshozókkal, a munkáltatók szervezeteivel, valamint szakszervezeti, és más társadalmi szervekkel,

– szervezi, koordinálja a Szakszervezet kommunikációs tevékenységét és információs munkáját, menedzseli a Szakszervezet honlapját és sajtótevékenységét,

– működteti a tisztségviselők és testületi tagok tájékoztatásának és továbbképzésének intézményesített rendszerét,

– ellátja az elnökség protokolláris kötelezettségeit

– irányítja az alkalmazottak munkáját,

– intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

 

6.2.3.a szakszervezeti bizottság elnöke, illetőleg titkára

– az alapszervezet képviselője,

– felméri a tagok véleményét, igényét és problémáit, s kezdeményezi azok teljesítését, megoldását,

– tájékoztatja az alapszervezet tagságát az anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről,

– tájékoztatja a tagokat a munkavállalókat, előadóművészeket érintő fontosabb munkáltatói intézkedésekkel, jogszabály-változásokkal kapcsolatos szakszervezeti testületi álláspontról,

– ellátja az alapszervezet érdekképviseletét: a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben képviseli az alapszervezet tagjait a munkáltatóval szemben, gyakorolja a munkavállalóknak a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jogát, véleményezési jogot,

– részt vesz a kollektív szerződés megkötésében, valamint a munkavállalók, előadóművészek élet- és munkakörülményeire vonatkozó rendelkezések, határozatok, utasítások, belső szabályzatok megalkotásában,

– érvényesíti a kifogásolási és ellenőrzési jogot, és részt vesz a kollektív munkaügyi vita egyeztető tárgyalásán, valamint a sztrájkot kötelezően megelőző egyeztetésen,

– ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását,

– tagszervező munkát végez,

– segíti és koordinálja a hozzá tartozó bizalmiakat,

– személyesen felel a testületi döntések előkészítéséért, végrehajtásáért,

– szervezi és vezeti az alapszervezet tevékenységét,

– kapcsolatot tart az állami-, önkormányzati-, gazdasági-, kulturális-, művészeti- és civilszervezetek, valamint magánszemélyek képviselőivel, valamint a Szakszervezet felsőbb szerveivel.

6.2.4.a Szakszervezet (fő)bizalmija

– ellátja tagsága érdekképviseletét

– tájékoztatja a tagságát az anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről,

– felméri a tagok véleményét, igényét és problémáit, s kezdeményezi azok teljesítését, megoldását,

– tájékoztatja a tagokat a munkavállalókat, előadóművészeket érintő fontosabb munkáltatói intézkedésekkel, jogszabály-változásokkal kapcsolatos szakszervezeti testületi álláspontról,

– képviseli a csoport, illetve az egyes tagok problémáit, a munkáltatóval szemben, gyakorolja a munkavállalóknak a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jogát, valamint a véleményezési jogot a munkahelyi vezető és az alapszervezet vezető testülete előtt,

– észrevételeket tesz a kollektív szerződés, valamint a munkavállalók, előadóművészek élet- és munkakörülményeire vonatkozó rendelkezések, határozatok, utasítások, belső szabályzatok hatását illetően;

– kezdeményezheti a kifogásolási és ellenőrzési jog érvényesítését az SzB-nél;

– részt vesz az alapszervezeti határozatok előkészítésében, meghozatalában,

végrehajtásában és ellenőrzésében;

– rendszeresen tájékoztatja a csoport tagjait a hozott döntésekről, mozgósítja őket a feladatok ellátására;

– javaslatot tesz a segélyezésre,

– tagszervező munkát végez;

– a főbizalmi segíti és koordinálja a hozzá tartozó bizalmiak által képviselt igényeket, véleményeket.

V. A Szakszervezet gazdálkodása

1. A Szakszervezet a szakszervezeti cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Ennek megfelelően a Szakszervezet az érdekképviseleti munka szervezéséhez, szolgáltatásai finanszírozásához és teljesítéséhez kapcsolódó pénzügyi feltételek megteremtése érdekében jogosult gazdálkodási tevékenységet folytatni. A Szakszervezet gazdálkodásának összhangban kell lenni a Szakszervezet rövid- és hosszú távú, lejáratú kötelezettségeivel, fenntartva a Szakszervezet folyamatos fizetőképességét.
2. A Szakszervezet vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. A szakszervezeti vagyon kizárólag a szakszervezeti tagság érdekében gyarapítható, őrzendő és használható fel. A Szakszervezet a gazdálkodása során a bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a működés költségeinek fedezetére fordíthatja, azt más formában (jogcímen) nem fizetheti ki. A Szakszervezet vagyonkezelését és vagyongazdálkodását az elnökség látja el, a Szakszervezet vagyona feletti rendelkezési jogot az elnökség gyakorolja.

A Szakszervezet vagyonát, pénzügyi alapját a tagdíjbevételek képezik. A Szakszervezet a bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szakszervezet tagjai a Szakszervezet tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

1. A Szakszervezet a működőképességét a költségvetésén keresztül biztosítja. A költségvetést az elnökség előterjesztésében a kongresszus fogadja el. A Szakszervezet gazdálkodásáról az elnökség beszámolót készít, amelyet elfogadásra a kongresszus elé terjeszt. A Szakszervezet gazdálkodásáról szóló, a számviteli szabályoknak megfelelő éves beszámolót a kongresszus egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával hagyja jóvá.
2. A Szakszervezet költségvetésének bevételi oldala két részből áll: a tagdíjbevételből és a támogatásokból. A Szakszervezet költségvetésének kiadási oldala nem haladhatja meg a bevételi oldalt, azaz hiányt csak az előző év(ek) megtakarításának terhére tervezhet. A Szakszervezet az adózás előtti eredmény terhére – a céltartalék képzés szabályai szerint, és a szükséges mértékben – sztrájkalapot képezhet.
3. A tagdíj
   1. A tagok vagyoni hozzájárulásként a Szakszervezetnek tagdíjat fizetnek.

A tagdíj alapja amennyiben a tag rendszeres jövedelemmel rendelkezik:

• a társadalombiztosítási járulék alapját képező bruttó (közalkalmazott, munkavállaló, illetve a művészeti vállalkozás által foglalkoztatott) keresménye, vagy
• a szabadfoglalkozású művészeti tevékenységéből származó, a költségek levonása után megmaradó bevétele, vagy
• a jövedelempótló juttatása (nyugdíj, GYES, GYED, munkanélküli ellátás stb.).

1. A tagdíj mértéke:

• a tag társadalombiztosítási járulék alapját képező bruttó (közalkalmazotti, munkavállalói, illetve művészeti vállalkozás által foglalkoztatotti) keresményének 1%-a,
• a tag önálló művészeti tevékenységéből származó, a költségek levonása után megmaradó bevételének, de legalább a tárgyév első napján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) összegének 1%-a,
• ha a tag jövedelempótló juttatásban (nyugdíj, GYES, GYED, munkanélküli ellátás stb.) részesül, vagy nincs rendszeres jövedelme (tanuló, jogfenntartó) az elnökség által megállapított havi összeg, amely nem lehet kevesebb, mint a tárgyév első napján érvényes minimális nyugdíj összegének 0,5%-a

1. A tagdíj beszedése és kezelése
   1. A tagdíj befizetésének módja: a tag választása szerint történhet a munkáltató (foglakoztató) levonása és átutalása útján, postai készpénz-átutalási megbízással, valamint a szakszervezeti pénztárba történő személyes befizetéssel. A tagdíj legkésőbb a jövedelem megszerzése hónapjának utolsó napjáig esedékes.
   2. A tagdíjat a szakszervezeti bizottság szedi be, és gyűjti össze, majd a begyűjtött havi tagdíj 60%-át, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15. napjáig megküldi a Szakszervezet ügyvezetésének. Az alaptagdíj 40%-a az

alapszervezeti, 60%-a pedig az országos képviselet és működés költségeit fedezi.

Az elnökség ezeket az arányokat – legfeljebb 10%-os mértékben – módosíthatja.

VI. A Szakszervezet megszűnése

A szakszervezet megszűnik, ha

• a kongresszus kimondja jogutód nélküli megszűnését, más szakszervezettel való egyesülését vagy szakszervezetekre szétválását,
• az arra jogosult szerv megszünteti,
• ha megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt a tagság nem határoz meg,
• ha tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

A szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyona — a hitelezők kielégítése után — a Művészeti Szakszervezetek Szövetségére (székhelye: 1068. Budapest, Városligeti fasor 38; bírósági bejegyzési száma: Fővárosi Bíróság 6. Pk. 60.472/1; statisztikai törzsszáma: 19002677) száll át, amely az átszállt vagyont a magyar színművészet művészeinek, és művészeti dolgozóinak érdekvédelmére és érdekképviseletére köteles fordítani.

 

VII. Záró rendelkezések

1. Jelen alapszabályt a Színházi Dolgozók Szakszervezetének választási szabályzata egészíti ki.

2. A Szakszervezet előadóművész tagjaitól felhatalmazást kap azon előadóművészi jogok közös kezelésére, melyek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXV. törvény értelmében a felhasználás jellege miatt egyedileg nem gyakorolhatók.
3. A Szakszervezet jelen alapszabállyal felhatalmazza a Művészeti Szakszervezetek Szövetségét előadóművész tagjaik előadásához kapcsolódó és a felhasználás jellege miatt egyedileg nem gyakorolható jogaik érvényesítésére.
4. Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.
5. Jelen alapszabályba foglalt rendelkezés megsértése törvénysértésnek minősül.
6. A jelen módosított alapszabály a törvényszék nyilvántartásba vételt elrendelő határozatával lép hatályba.
7. Az alapszabályt a Szakszervezet honlapján kell közzétenni. Ezen kívül minden. alapszervezet és a Szakszervezet központja rendelkezik az alapszabály papíralapú változatának egy-egy példányával.

Kelt, Budapesten, 2021. április 21-én.