TAGSÁGI INFORMÁCIOS OLDAL

Hogy idáig jussunk, lépésről lépésre kellett építeni mindent. Ma a színművészek, csoportos szereplők, magánénekesek, énekkari tagok, táncművészek, művészeti alkalmazottak, műszaki és irodai dolgozók, valamint a filmes – köztük különösen a szinkron – területén dolgozók munkajogi védelmét, érdekképviseletét és segélyezését látjuk el, az etikai alapok betartatása mellett. De ehhez fel kellett épülnie egy egész szervezeti hátországnak.

A SzíDoSz-ban a tagok alapszervezetekbe tömörülnek: egy-egy intézményben legalább 10 fő szakszervezeti tag megléte esetén alakulhat alapszervezet. A szabadúszó, vagy alapszervezettel nem rendelkező színházaknál dolgozó tagjaink a Szabadfoglalkozású-, vagy a Szinkron Alapszervezetben válhatnak taggá. Ma 26 alapszervezetünk van, mindegyiket 3 vagy 5 tagú szakszervezeti bizottság vezeti, akiket a tagság választ 5 évre. Az alapszervezetek küldöttjeiből áll a kongresszus – a SzíDoSz legmagasabb szintű, legalább évente ülésező testülete –, amely meghatározza a programot, a költségvetést, az alapszabályt, és 5 éves mandátummal megválasztja a 17 fős országos elnökséget, köztük az elnököt és 2 alelnököt. Az elnökség felel a program végrehajtásáért, képviseli a szakszervezetet az ágazati tárgyalásokon, segíti az alapszervezeteket, felügyeli a színházi élet minden szakterületét, szakmai továbbképzéseket biztosít, és dönt a segélykérelmekről.

Ez a szervezeti erő tette lehetővé, hogy nemzetközi téren is súlyunk legyen. Alapító tagjai vagyunk a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének (MSZSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) és az Előadóművészi Jogvédő Irodának (EJI), és tagjai a Színészek Nemzetközi Szervezetének (FIA) – így nemzetközi szinten is tudunk segítséget nyújtani tagjainknak. 2004-ben Budapesten rendeztük meg a FIA kongresszusát, 150 résztvevővel a világ minden pontjáról, majd 2016-ig 12 éven át dolgoztunk a FIA végrehajtó bizottságában, és aktívan részt vettünk az EUROFIA munkájában, valamint a brüsszeli „társadalmi párbeszéd az élő előadások területén” bizottságban is.

1996-ban, Pécsi Ildikó kezdeményezésére, megalapítottuk a Segítsünk Alapítványt, hogy a munkanélküli, beteg vagy egyéb okból bajba került tagjainkat támogassuk. Az alapítvány révén sokakon tudtunk segíteni – ezért is köszönet mindazoknak a magánszemélyeknek és kollégáknak, köztük Kossuth-díjas színművészeknek, a nemzet művészeinek és színészeinek, akik támogatásra méltónak tartották munkánkat. Az alapítvány javára hagyománnyá vált az „Együtt a színpadért” jótékonysági gálaest megrendezése, amelyet 2026-ban már kilencedik alkalommal tartottunk meg a Vígszínházban, közel száz fellépő közreműködésével.

2008-ban lépett hatályba az Előadó-művészeti törvény, amelynek megalkotásában aktívan részt vettünk, és amelyet 2010-ben módosítottak is. Jelenleg azért dolgozunk, hogy a készülő kulturális törvény előkészítésébe is bevonjanak minket.

2010-ben Színházi Súgó néven adtunk ki tájékoztatót minden tagunknak, hogy könnyebben eligazodjanak a munkajog, a polgári jog és az előadó-művészekre vonatkozó jogszabályok között. Ennek aktualizálása és újbóli kiadása most is folyamatban van.

2014-ben hoztuk létre a Básti Lajos-díjat, amelyet 2019-ig a POSZT-on adtunk át a versenyprogram legjobb, 35 év alatti színészeinek. A COVID-járvány és a POSZT megszűnése miatt a díjazás szünetelt, de 2024-től újra kiosztjuk.

2015-ben megalakult a Szinkron Alapszervezet, amely a szinkronizáló színészeket, dramaturgokat, hangmérnököket és szinkronrendezőket tömöríti. Ehhez a területhez kötődik a SzíDoSz által életre hívott Szinkron Életmű Díj is, amelyet az EJI támogatásával idős színművészeknek adunk át. 2016-tól pedig komoly eredményként a szinkronizáló színészek is megkapják a szinkron ismétlési jogdíjat – ahogy az előadóművészek immár három évtizede évről évre részesülnek ismétlési jogdíjban, nagyrészt a művészeti szakszervezetek, köztük a SzíDoSz munkájának köszönhetően.

2018. január 1-je óta kérhető a művészjáradék, amelynek bevezetésében szakszervezetünknek jelentős szerepe volt. Ezt a 65 év feletti, miniszteri vagy magasabb elismeréssel bíró művészek igényelhetik, akik nem részesülnek egyéb díjhoz kötődő járulékban; a feltételek megléte esetén az igényt érdemi mérlegelés nélkül jóváhagyják, és a juttatás adó- és járulékmentes. Az EJI-vel együttműködve kialakítottuk a nyugdíjkiegészítő támogatást is, amely azoknak a művészeknek jelent többtízezer forintos segítséget, akik évtizedeket töltöttek a pályán, mégsem rendelkeznek semmiféle díjjal.

A Magyar Művészeti Akadémiával (MMA) szoros kapcsolatot tartunk, tagjaink szervesen részt vesznek az MMA Színházművészeti Tagozatának munkájában. Az MMA művészeti életpályamodelljének színházi területre szabott kidolgozását a SzíDoSz vállalta – a tárgyalások jelenleg is folynak. A modell a nyolc általánossal, érettségivel, szakképesítéssel és diplomával rendelkező dolgozó művészek pályán eltöltött idő szerinti minimális juttatásait határozná meg, és elfogadása a háttérszakmákban és az adminisztrációban dolgozók bérrendezésére is lehetőséget adna.

Nem álltunk meg a múltbeli eredményeknél: az MSZSZ és az EJI jogászai rendszeresen képviselik tagjainkat munkajogi perekben – az elmúlt évek pereinek döntő többsége tagjaink javára dőlt el. 2021-ben kezdeményezésünkre 20 százalékos béremelés valósult meg az előadóművészeti szervezeteknél foglalkoztatottak körében, és a béremelés ügye továbbra is napirenden van: 2026-ban is aktívan tárgyalunk a kormányzattal a kulturális ágazat dolgozóinak megfelelő javadalmazásáért, miközben rendszeresen részt veszünk a szakma jövőjét érintő egyeztető fórumokon más színházi szervezetekkel együtt. Jelenleg temetési, születési és szociális segélyekkel támogatjuk beteg vagy nehéz élethelyzetbe került tagjainkat, szeptemberben beiskolázási, decemberben karácsonyi segéllyel a rászorulókat. A Szabadfoglalkozású Alapszervezet tagjai évek óta karácsonyi ünnepi műsort adnak az Ódry Árpád színészotthonban. Delegálunk tagot a színházigazgatói pályázatokat elbíráló szakmai bizottságokba is, mint reprezentatív szakszervezet, és folyamatosan dolgozunk azon, hogy újabb alapszervezeteket hozzunk létre, kihelyezett elnökségi ülésekkel segítve a helyi konfliktusok feloldását is.

Szorgalmazzuk a kollektív szerződések megkötését a színházaknál, amelyek a munkáltatók és munkavállalók jogait és kötelezettségeit, a munkaidőt és egyéb juttatásokat szabályozhatják. Részt veszünk etikai kódexek megalkotásában, és harcolunk a hátrányos megkülönböztetés és az abúzusok ellen – ezt a felelősségünket nyilvános állásfoglalásokkal is komolyan vesszük, amikor a szakmát érintő visszaélések kerülnek napvilágra. A jótékonysági gálaesteken összegyűjtött minden forint, minden munkajogi siker és minden szakmai egyeztetés ugyanazt a célt szolgálja, amit 1919-ben papírra vetettünk: a színházi élet dolgozóinak méltó megbecsülését. Ennek érdekében aktív kommunikációt folytatunk a minisztériummal és az önkormányzatokkal is.

Fontos kiemelni: bár az egész színházi szakma érdekeit képviseljük, a jelenlegi jogi környezetben csak a tagjainknak tudunk közvetlen segítséget és érdekképviseletet biztosítani. A szakszervezetnek – alapszervezeti és országos szinten is – vannak vezetői, de a szakszervezet nem ők, hanem a teljes közösség, akiket képviselnek. Eredményt csak együtt, a teljes tagság közreműködésével és támogatásával érhetünk el. Bíztatunk mindenkit: legyen tagunk, a saját és a szeretett szakmánk érdekében – hogy minél erősebben legyünk jelen a minket érintő ügyek tárgyalásánál!