Állásfoglalásunk a 2026-os ágazati béremelésről
Örömmel fogadtuk a kulturális ágazatban bejelentett béremelés tervét, de nem értünk egyet annak mértékével.
Ahogyan azt 2025 májusában jeleztük a szaktárca felé, a területen a legalább 30 százalékos béremelés elengedhetetlen az elmúlt évek inflációs hatásának ellensúlyozására. Ehhez képest jelentett be a minisztérium most 15 százalékos tervezett emelést, amelyet nem tartunk elfogadhatónak. 30 százalékos javaslatunkat továbbra is fenntartjuk, mivel a szektor munkavállalóinak bére reálértéken a 2021-es szint alatt rekedt. Ugyanis: a kulturális ágazatban – így a színházaknál is – utoljára 2022 elején volt beépülő béremelés. Bár ez 20 százalék mértékű volt, az infláció miatt az év végére már nem volt érzékelhető a munkavállalók számára. Az azóta bekövetkezett további pénzromlás mértéke pedig a 2022-es béremelés előtti szintre csökkentette a bérek vásárlóerejét.
2022 óta 28 százalékot meghaladó mértékben emelkedett a minimálbér, ami azonban a szektorban nem járt a nem minimálbéren foglalkoztatottak fizetésének arányos emelésével. Sőt, sok esetben a nettó munkabérek csökkenését okozta a minimálbér emelkedése. Ennek oka, hogy a színházaknál foglalkoztatottak többsége az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózik. Mivel az ekho esetében a kedvezményes adózás csak a minimálbér fölötti bérhányadra vonatkozik, minden egyes minimálbér-emelés csökkenti azt a részt, amelyre a kedvezmény alkalmazható. A nettó bérek stagnálása, ekhózás esetén csökkenése, komoly bérfeszültséget és elvándorlást okoz a szektorban, amelynek során leginkább a műszaki munkatársakat veszítjük el. Általános tévhit, hogy a színházi dolgozók – akik messze nem csak a művészeket jelentik, sőt – fizetése kiemelkedő lenne. A színházak jelentős részénél a dolgozókat a minimálbérhez, vagy a garantált bérminimumhoz közeli alapbérre jelentik be a munkaadók, és csak a lejátszott előadások után járó minimális mozgóbérrel kompenzálják az alacsony fizetéseket.
Az általunk javasolt 30 százalékos béremelés végrehajtását indokolja az is, hogy – a rendelkezésre álló hivatalos statisztikai adatok – alapján 2022 márciusa és 2025 szeptembere között több mint 30 százalékkal csökkent Magyarországon a forint vásárlóereje, az alapvető élelmiszerek esetében – a kormányzati beavatkozások ellenére is – még ennél is jobban.
A tegnapi (2025.10.30.) bejelentés után ismét sürgős tárgyalást kezdeményeztünk dr. Hankó Balázs miniszternél annak érdekében, hogy legalább a négy évvel ezelőtti bér- és életszínvonal helyreállítását elérjük. Túlmutat mindez a bérrendezés alapvető problémakörén. A háttérszakmák speciális tudással rendelkező munkavállalóinak tömeges elvándorlása alapjában veszélyezteti a teljes színházi szcéna működőképességét.
Mindezek fényében sürgős választ igénylő kérdés, hogy az állam által finanszírozott művészeti oktatási intézmények fiataljai számára milyen életpálya körvonalazható, hiszen a mostani, bizonytalan működésű szektor nem kínál kiszámítható jövőképet.
