Miután a májusi megnyitó is elmaradt, levélben érdeklődtünk a városvezetéstől és Kósa Lajostól, a város országgyűlési képviselőjétől annak okáról. Kérdéseinkre egybehangzóan válaszoltak, hogy Kósát idézzük: „nem látszott különösebben értelmesnek, hogy egy-két előadás megtartása után azonnal bezárjuk, hiszen kezdődik a nyári szünet”.

A megnyitó így halasztódott mostanra. A színházat a debreceni születésű írónő, Szabó Magda Für Elise darabjával avatták fel, az ünnepségen részt vett Novák Katalin köztársasági elnök is.

Papp László debreceni polgármester történelmi eseménynek nevezte a Csokonai Fórum átadását, amelynek mint mondta, „hosszú története van”. Kitért arra, hogy Debrecenben utoljára 1865-ben avattak színházat. Azt mondta, reméli, hogy „valódi regionális színházzá válik a színház”, utalva a román–magyar együttműködésre, amely keretében befejeződött a színház építése, és amely réven a Csokonai Fórumban határon túli társulatok is felléphetnek majd.

A polgármester után a tervek szerint Kósa Lajos következett volna, ő végül nem mondott beszédet, így Papp Lászlót Novák Katalin váltotta a színpadon.

A köztársasági elnök a beszédét azzal kezdte: a háború, a járvány és a gazdasági válságok közös jellemzője, hogy „útját akarják állják az életnek”, de annak végső soron semmi sem állhat az útjába, ahogy a kultúrának sem. Szerinte „szerencsések vagyunk”, amiért egy olyan országban élhetünk, ahol jut „figyelem és erőforrás” a kultúrára. Beszélt arról, hogy Magyarországon 44 éve avattak utoljára vidéki színházat (Győrben), és hogy „mi magyarok általában olyanok vagyunk, hogy ha valami szól, akkor az szóljon nagyot, lehetőleg a végén (…) Ezért csattan a karikás ostor akkorát a hortobágyi pusztában, ezért rúgunk még egy negyediket az ellenfél kapujába a lefújás előtt (…) és ezért adunk át egy új színházat itt Debrecenben akkor, amikor most újul meg a másik is”; ezzel arra utalt, hogy a meglévő Csokonai Színház felújítás alatt van, 2023-ra készülhet el.

A köztársasági elnök arról is beszélt: „nem sokat sírhatunk vissza a 60-as, 70-es évekből”, de a színjátszást és annak akkori gyakorlatát igen, miszerint a hallgatóknak kötelező volt két évet egy vidéki színházban gyakornokoskodniuk. Kossuth-díjas színművész nagybátyja, Király Levente így került le Szegedre, ahol ma is játszik.

Eredetileg csak plázának szánták az épületet

A színház átadását, ahogy írtuk, jóval korábbra, 2008 márciusára tervezték. Ahogyan az a Debreciner díjnyertes cikksorozatából kiderült, a színháznak otthont adó Fórum Bevásárlóközpontba eredetileg nem terveztek színházat, csupán egy új pláza építésének ötlete merült fel még 2002-ben, az akkor még Kósa Lajos vezette városvezetésben, a színház építésének terve két évvel később született.

Az önkormányzat először 2002-ben egy izraeli kötődésű céggel, a Global Cityvel, majd 2004-ben a debreceni székhelyű Dexium Kft.-vel kötött megállapodást, ám a közbeszerzési eljárást csak később, 2007-ben írták ki. Ennek nyertese a Dexium lett, amely vállalta, hogy a majdnem 3,2 milliárd forintos ajánlati árból 2008. március 31-ig az épületet a bevásárlóközponton belül kialakítja, valamint a kivitelezés mellett megvalósítja a színház-technológiát is.

Az önkormányzat pedig cserébe vállalta, hogy a 3,838 milliárdos bruttó értékű ingatlant az önkormányzat öt részletben megvásárolja, évente 767 760 000 forintot fizettek volna 2008-tól 2012-ig. Az önkormányzat a fennmaradó színház-technológiát és a belsőépítészeti elemek fedezetét pályázati formában tervezte biztosítani. Ezt az összeget azonban nem tudták előteremteni, részben a gazdasági válságra, és részben az akkori Gyurcsány-kormányra hivatkozva, amely nem biztosított számukra megfelelő pályázati forrást. Emiatt 2008-ra csak a Fórum Pláza készült el, míg a Latinovits Színháznak csak a külső munkálatait tudták befejezni.

A Fidesz–KDNP 2010-es hatalomra kerülése után azonban ismét felvillant a remény a színház befejezésre, amelyre 2012-ben a városba látogató Orbán Viktor is ígéretet tett a városi tévének adott interjújában. Ezzel párhuzamosan több beruházás is megkezdődött a városban: 2011-ben például elindult a Nagyerdei Stadion építése is, amely nettó 12, 5 milliárdnyi állami pénzből 2014-re el is készült.

2014-ben a városnak lehetősége adódott a Nagyváradi Szigligeti Színházzal közösen pályázni uniós támogatásra. Ezen nyertek is, ám a munkálatok csak a tervezettől jóval később, 2020-ban indultak el, amelyet a kivitelező cseréje is befolyásolt. A korábban ezzel megbízott Debköz Kft. ügyvezetőjét ugyanis 2019 decemberében letartóztatták, amelynek kapcsán Varga Zoltán (DK-s önkormányzati, jelenleg országgyűlési képviselő) azt nyilatkozta, hogy a kft. egy közbeszerzések „lepapírozására” specializálódott cég volt. Helyette végül a debreceni székhelyű TÁRS-95 Kft.-vel, a budapesti LATEREX Építő Zrt.-vel és a Zala-Elektro Kft.-vel szerződtek egy közbeszerzési eljárás eredményeképp 2020. augusztus 6-án bruttó 7 480 772 420 forintos díjért. Az akkori szerződés értelmében 2021 szeptemberéig kellett volna átadniuk a munkaterületet, amelyből 2022 augusztusának vége lett.

Forrás: telex.hu