A díjat 2016-ban alapította Almási Éva azzal a szándékkal, hogy így tisztelegnek a kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész emléke előtt, és megköszönje azon művészek munkáját, akik színpadi jelenlétükkel hűek Psota Irén örökségéhez.
A Psota Irén-díjat Tóth László ötvösművész készítette, a művésznő aláírása és kedvenc bohóca látható rajta.
Az első díjátadó gálát 2017-ben rendezték meg a Madách Színházban, és az elmúlt években olyan művészek részesülhettek az elismerésben, mint Hegyi Barbara, Hernádi Judit, Für Anikó és Takács Kati. A díjat 2020-ban a pandémia miatt nem adták át.
Az idei díjazott, Molnár Piroska, közel hat évtizedes pályafutása alatt az ország szinte minden jelentős színpadán megfordult.
Pedig pályája nem indult zökkenőmentesen. Édesanyja tanácsára érettségi után a szegedi közgazdasági technikumban tanult tovább. 1964-ben azonban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, melynek második évében már a Táncdalfesztiválon láthatták a nézők.
A főiskola elvégzése után Babarczy László beajánlotta a Nemzeti Színházba, ám jelentkezését Both Béla elutasította, így végül a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött.
1971-ben csatlakozott a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatához, melynek hét évadon keresztül volt tagja. Pályájának ebben az időszakában olyan legendás alkotókkal dolgozott együtt, mint Zsámbéki Gábor és Ascher Tamás, munkásságát pedig 1977-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el.
Nemcsak színházban láthatta a közönség: az 1976-os Árvácskában nyújtott alakítását Karlovy Varyban is díjazták.
A kaposvári évek után Molnár Piroska visszatért Budapestre, ahol immár a Nemzeti Színház művészeként láthatta a közönség egészen 1982-ig, amikor is művésztársaival együtt megalapították a Katona József Színházat.
A fővárosi sikerek ellenére 1984-ben a színésznő mégis visszatért Kaposvárra, ahol második otthonra lelt: 18 évig erősítette az alkotói gárdát.
A Psota Irén-díj átadása Molnár Piroskának (Fotó/Forrás: Várhegyi András)
2002-ben szerződött vissza a Nemzeti Színházba, ám Alföldi Róberttel együtt 2013-ban ő is távozott a teátrumtól. Azóta a Thália Színház tagja.
Anyaszínháza mellett számos más színházban – többek között a Rózsavölgyi Szalonban is – gyakran megfordul, látható tévéképernyőn és filmvásznon egyaránt, valamint tevékenyen részt vesz a kulturális életben.
A Rózsavölgyi Szalonban jelenleg három előadásban – A két pápa, romance.com, Kései találkozás – látható. A színház nemrég kisfilmet is forgatott vele, melyben a Nemzet Színésze arról beszélt, hogy
Ebben a rendkívüli világhelyzetben a színháznak csak azért is a dialógusról kell szólnia.
Színházi munkái mellett az Aase-díj kuratóriumának tagja.
1981-ben Érdemes Művész, 1990-ben Kiváló Művész lett, 2006-ban pedig átvehette a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét. 2011-ben, Komlós Juci halála után a Nemzet Színésze díjjal tüntették ki, 2013-ban Prima Primissima díjat vehetett át, de a Magyar Filmkritikusok díjával is elismerték.
A díjátadón pályatársai meglepetéssel is készültek. Jordán Tamás egy Tóth Árpád-verssel kedveskedett a díjazottnak, majd Novák János, a Kolibri Színház igazgatója adta elő a Biztató a szerelemhez című saját dalát, felidézve a közel három évtizedes közös munkát. Végül Pogány Judit lépett színpadra egy Örkény-monológgal.
„Két Júliát temettem el mint dajka” – emlékezett köszöntőbeszédében Molnár Piroska egykori pályatársaira, Venczel Verára és Börcsök Enikőre, egyúttal megköszönve kollégáinak és támogatóinak az elmúlt évtizedeket.
Laudációjában Ascher Tamás a „vidék gyermekének” nevezte a művésznőt.
„Nagy adomány egy színházi ember életében, ha végig kísérheti nagyszerű emberek, művészek kibontakozását”
– mondta a rendező, viccesen megjegyezve, hogy az „elejéről” lemaradt.
Ascher feltette a kérdést, hogy hány impulzus teszi ki az embert – Piroska esetében a vidéki levegő, a játszótársak és a mesterek. Valamint a hang és a muzikalitás adománya.
Egy anekdotát is megosztott a jelenlévőkkel, amikor leteremtett egy taxist, és olyan hangon szólt hozzá, hogy a sofőr remegett, mint a kocsonya.
„Ilyen lehetett, amikor Jászai Mari taxit hív”
– zárta sorait Ascher Tamás, megköszönve a közösen eltöltött elmúlt 50 évet.
Forrás: fidelio.hu, Fejléckép: Molnár Piroska (fotó: Tokodi Gábor / Orlai Produkciós Iroda)
