2021. augusztus 31., kedd 08:15
Büszke arra, amikor Vidnyánszky Attila színészeként emlegetik, mert úgy véli, ez elsősorban szakmai dicséret, negyvenévesen azonban eljött az ideje, hogy megmutassa, mit gondol a színházcsinálásról. Bakos-Kiss Gábort, a Győri Nemzeti Színház új igazgatóját az Origo oldalán kérdezte Szilléry Éva.
Több mint tízéves igazgatói periódust zárt Forgács Péter a Győri Nemzeti Színházban. A kérdésre, mennyire nehéz ilyen hosszú idő után új irányokat meghatározni egy kőszínházban, Bakos-Kiss elmondta: “Óriási kihívás ez. Talán nem is lehetne nehezebb periódusban elkezdeni ezt a szolgálatot. Világjárvány után vagyunk, ami fokozza a feladat nehézségét. Sokan biztattak mind Győrből, mind a Győri Nemzeti Színházból, hogy pályázzak. Kívánni sem tudtam volna nagyobb nyitottságot a város és az intézmény irányából, mint amivel fogadtak. Ez hatalmas erőt ad és újabb kihívásokra sarkall. (…) A közönség a jó színházra kíváncsi. Minden tér és a közönség minden korosztálya megköveteli a maga műfaját. Mint minden vidéki színháznak, kötelességünk beteljesíteni a népszínházi modellt. (…) A 2022/23-as évadtól tervezünk státuszokat létrehozni, és természetesen a 2022. évi költségvetésünket is már így igyekszünk kialakítani” – számolt be a direktor.
Arról szólva, hogy fogadja, amikor Vidnyánszky színészeként írnak róla, elárulta: “Kettéválasztanám ezt a dolgot: Egyrészt Vidnyánszky Attila színésze vagyok; ha így emlegetnek, az nekem szakmai értelemben dicséret. Debrecen óta kollégaként tisztelem Szűcs Nellit, Trill Zsoltot, akik Vidnyánszky Attila kiváló alkotótársai, és őket is így aposztrofálják. Attila engem még a főiskolán tanított, komoly nyomokat hagyott bennem az ő színházi esztétikája. Másrészt a kijelentés közéleti részéről pedig az a véleményem, hogy ma olyan időket élünk, amikor a korszellem mindenkit determinálni akar. (…) Kerényi Imre növendéke vagyok, és az egyetlen színházigazgatóm Vidnyánszky Attila volt ez idáig. Ezeket mindig igyekeztek és igyekeznek egy bizonyos perspektívából láttatni. Azonban negyvenévesen szeretném végre önmagamat is megmutatni, hogy rám legyenek kíváncsiak, hogy ki vagyok én. Például azt, hogy miért Zakariás Zalán a Bakos-Kiss Gábor vezette Győri Nemzeti Színház művészeti vezetője. (…) Mind szakmailag, mind emberileg együtt tudtunk rezdülni már Debrecenben a János vitézben, aztán Kaposváron a Vízkeresztben folytatódott a közös utunk, majd egy saját darabot írt nekem Zalán párja, Bereczki Ágota, amit a Nemzetiben vihettünk színpadra. Sinatráról szól, de sokszor a saját életem köszön vissza belőle. „38 éves voltam ekkor, majd’ tíz éve házas, két nagyobb és egy újszülött gyermek apja” – mondom Frankie-ként az előadásban magamról, miközben én is pontosan itt tartottam a darab létrehozásakor az életemben. Kerestük ezek után is többször az együtt alkotás lehetőségét Zalánnal, így nem is volt kérdés, hogy amikor felmerült bennem, hogy megpályázom a Győri Nemzeti Színház igazgatói posztját, azonnal megosztottam vele a tervemet. Mire ő csak annyit mondott: „Pasas! Ha menni kell, miattad azonnal pakolunk és indulunk.” Néhány napja UNITER-díjat, a legrangosabb színházi díjat nyerte meg Zalán Romániában, a legjobb televíziós/teleplay kategóriában, Samuel Beckett: Rövidek című alkotásáért.”
Arról is faggatták, mit jelentett Kerényi Imre mint tanár és mint rendező számára, kifejtette: “Kerényi Imre nem volt hétköznapi figura, ha a többi tanítványával találkozom, mindig előkerül a személye, meglátásai, magvas gondolatai. Harmadéves voltam, amikor készültünk a Lét elviselhetetlen könnyűségére, és magához hívott azzal, hogy tervezzem meg az előadása díszletét. Teljesen elképedtem a kérésén. Mire ő azt mondta, „Doktor úr! Fogadja el, hogy maga előbb-utóbb rendezni fog, aztán egyszer színházat fog igazgatni.” Nyilván látta, hogy szeretem az osztályom életét megszervezni, vagy a jeleneteket olykor kívülről is organizálni, és valószínű a különös előéletem is, hogy jogi diplomával jelentkeztem a Színműre, közrejátszott ebben. Nagy tudású ember volt Kerényi, sokat tanultam tőle is.”
A teljes interjú Bakos-Kiss Gábor terveiről ITT olvasható.
Forrás: szinhaz.online , Fotó: Eöri Szabó Zsolt