A Színházi Dolgozók Szakszervezetének (SzíDoSz) elődje 1919. április 17-én a Pest megyei vármegyeház dísztermében tartott alakuló kongresszussal, Magyar Színészek Országos Szakszervezete néven alakult meg, így jelenleg az egyik legrégebben működő magyar szakszervezet. A szakszervezet által akkor kiadott „Működési Szabályzat” szerint, célja a színészek anyagi és erkölcsi érdekeinek megvédése. Alapcéljaink azóta mit sem változtak, de mára már nem csak a színészek, hanem a színházi élet és a társult szakmák teljes érdekképviseletét és érdekvédelmét a SzíDoSz látja el.
Elsődleges feladatunk a színművészek, csoportos szereplők, magánénekesek, énekkari tagok, táncművészek, művészeti alkalmazottak, műszaki és irodai dolgozók és a filmes, köztük különösen a szinkron területén tevékenykedők munkajogi védelme, érdekképviselete, érdekérvényesítése és segélyezése, valamint az etikai alapok betartatása.
A SzíDoSz a tagjai számára ingyenes jogsegélyt, jogi képviseletet és tanácsadást biztosít. Képviseli a munkavállalói érdekeket a mindenkori kormányzat, az önkormányzatok, a kultúrpolitika szereplői és a munkáltatók felé. Harcol a színházi élet dolgozóinak jobb munka- és életkörülményeiért, a kollektív szerződések megkötéséért. Fontosnak tartjuk a szociális háló fenntartását. Tagjainkat – lehetőségeinkhez képest – segélyekkel is támogatjuk.
A SzíDoSz-ban a tagok alapszervezetekbe tömörülnek. Egy-egy intézményben legalább 10 fő szakszervezeti tag megléte esetén lehetséges alapszervezet megalakítása. A szabadúszó, vagy alapszervezettel nem rendelkező színházaknál dolgozó tagjaink a Szabadfoglalkozású-, vagy a Szinkron Alapszervezetben válhatnak taggá. Az alapszervezeteket helyi ügyekben, illetve saját tagjaik ügyében megilletik azok a jogosítványok, amelyek a szakszervezetet megilletik, vagyis az alapszervezetek egyfajta önkormányzatisággal bírnak. Jelenleg 26 alapszervezettel rendelkezünk. Az alapszervezetek vezetését 3, vagy 5 tagú szakszervezeti bizottságok látják el, amelyek tagjait az alapszervezetek a saját tagjaik közül választják 5 évre, ők jogosultak a tagságot képviselni. Az alapszervezetek küldöttjeiből áll a SzíDoSz legmagasabb szintű, legalább évente ülésező testülete, vagyis a kongresszus. A kongresszus határozza meg a SzíDoSz programját, költségvetését, alapszabályát és választja meg 5 éves mandátummal az összesen 17 fős országos ügyvezető elnökséget, köztük a szakszervezet elnökét és 2 alelnökét. Az elnökség felel a kongresszus által meghatározott program végrehajtásáért, a szakszervezet stratégiai, elsősorban a teljes tagságot érintő ügyeinek képviseletéért, valamint gyakorolja a SzíDoSz, mint önálló jogi személy összes jogát és kötelezettségét. Az elnökség vesz részt az ágazati szintű és az egyéb testvérszervezetekkel zajló tárgyalásokon, segíti az alapszervezeteket a helyi ügyek sikereinek érdekében, valamint a színházi élet minden szakterületét felügyeli. Az országos elnökség szakmai továbbképzéseket is biztosít a tagok számára, valamint dönt a segélykérelmek elbírálásáról. Az elnökség felügyeli az alapszervezetekben zajló munka törvényességét is.
A Szakszervezet alapító tagja a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének (MSZSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) és az Előadóművészi Jogvédő Irodának (EJI). A SziDoSz tagja a Színészek Nemzetközi Szervezetének (International Federation of Actors, FIA), így nemzetközi téren is segítséget tud nyújtani a szakszervezeti tagok számára.
1996–ban Pécsi Ildikó kezdeményezésére jött létre a Segítsünk Alapítvány a munkanélküli, beteg vagy egyéb ok miatt bajba került tagjaink megsegítésére. Az alapítványnak köszönhetően számos tagunkon tudtunk és tudunk segíteni. Köszönet azoknak a magánszemélyeknek és azoknak az előadóművész és nem előadóművész kollégáknak, Kossuth-díjas színművészeknek, köztük a nemzet művészeinek és nemzet színészeinek, akik eddig támogatásra érdemesnek tartották a Színházi Dolgozók Szakszervezetének alapítványát! Hagyománnyá vált, hogy a Segítsünk Alapítvány javára, Együtt- Egymásért- Mindenkiért címmel jótékonysági gálát szervezünk.
2004-ben Budapesten a Nemzetközi Színészszövetség (International Federation of Actors, FIA) kongresszusát szerveztük 150 résztvevővel, akik a világ minden pontjáról érkeztek. 2016-ig 12 éven át tevékenykedtünk a FIA végrehajtó bizottságában. Aktív munkát végeztünk a FIA európai szekciójában az EUROFIÁ-ban, valamint a Brüsszelben működő „társadalmi párbeszéd az élő előadások területén” nevű bizottságban.
A szakszervezet aktívan részt vett az Előadó-művészeti törvény megalkotásának tárgyalásain. A törvény, amely az előadóművészeti szervezetek működésének jogi kereteit biztosítja, 2008-ban lépett hatályba és 2010-ben került először módosításra. Jelenleg azért harcolunk, hogy a készülő kulturális törvény előkészítésébe is vonjanak be minket.
2010-ben Színházi Súgó néven tájékoztatót adtunk minden tagunk kezébe, azzal a céllal, hogy a munkajog és a polgári jog, valamint az előadó-művészekre vonatkozó jogszabályok között eligazodjanak. Ennek aktualizálása és újbóli kiadása folyamatban van.
Évek óta hagyománnyá vált, hogy a Szabadfoglalkozású Alapszervezet tagjai műsort adnak az Ódry Árpád színészotthonban egy karácsonyi ünnepség keretén belül, segítve ezzel az ott élő művészelődök kultúrához való hozzájutását.
2014-ben a SzíDoSz létre hozta a Básti Lajos-díjat, amit 2019-ig a POSZT-on adtunk át a versenyprogramban szereplő, legjobb 35 év alatti színészeknek. A díj átadása – a COVID járvány, valamint a POSZT megszűnése miatt – szünetelt, de 2024-től újra kiadásra kerül.
A Magyar Művészeti Akadémiával (MMA) is szoros kapcsolatot tartunk, a szakszervezet tagjai közül többen szervesen is részt vesznek az MMA munkájában, az MMA Színházművészeti Tagozatában. A 2018 január 1-je óta kérhető művészjáradék bevezetésében is jelentős szerepe volt a szakszervezetnek. A művészjáradékot azok a 65 év feletti művészek igényelhetik, akik miniszteri, vagy annál magasabb elismeréssel bírnak, de nem részesülnek egyéb díjhoz kötődő járulékban. Az igényt érdemi mérlegelés nélkül, a feltételek megléte esetén a pályázáskor jóváhagyják. A művészjáradék adó- és járulékmentes. Az MMA már megalakulásakor művészeti életpályamodell kidolgozását tűzte ki egyik céljául, melynek a színházi területre való kidolgozását a SzíDoSz vállalta. A tárgyalások jelenleg is folynak. Az életpálya-modell tartalmazná a nyolc általánossal, érettségivel, szakképesítéssel és diplomával rendelkező dolgozó művészeknek a pályán eltöltött idő szerinti minimális juttatásait, amelynek elfogadása lehetőséget biztosítana a háttérszakmákban és az adminisztrációban dolgozók bérrendezésére is.
Az EJI-vel szorosan együttműködve kialakítottuk a nyugdíjkiegészítő támogatást, ami azoknak a művészeknek jelent többtízezer forintos segítséget, akik évtizedeket töltöttek el a pályán, mégsem rendelkeznek semmiféle díjjal. Az MSZSZ és az EJI jogászai rendszeresen eljárnak tagjaink munkajogi pereiben. Az elmúlt években a perek döntő többsége dőlt el a tagjaink javára. Az, hogy az előadóművészek immár három évtizede évről évre ismétlési jogdíjban részesülnek, nagyban köszönhető a művészeti szakszervezeteknek, köztük a Színházi Dolgozók Szakszervezetének. Komoly eredmény, hogy 2016-tól a szinkronizáló színészek is kapnak szinkron ismétlési jogdíjat.
Jelenleg temetési, születési és szociális segélyeket és támogatást nyújtunk beteg, vagy nehéz élethelyzetbe került tagjainknak. Szeptemberben beiskolázási, decemberben karácsonyi segéllyel támogatjuk rászoruló tagjainkat.
2015-ben megalakult a szinkron területén tevékenykedők (szinkronizáló színészek, dramaturgok, hangmérnökök, szinkronrendezők) alapszervezete a Szinkron alapszervezet. Ugyancsak a szinkronhoz kapcsolódik a SzíDoSz által életre hívott Szinkron Életmű Díj, amelyet az EJI anyagi támogatásával idős színművészeknek adunk át.
A színházigazgatói pályázatokat elbíráló szakmai bizottságokba is delegál tagot a SzíDoSz, mint reprezentatív szakszervezet.
Folyamatosan keressük a színházakkal a kapcsolatot, hogy újabb alapszervezeteket hozzunk létre a színházi szakmában dolgozó munkavállalók megbecsülése és védelme érdekében. A SzíDoSz kihelyezett elnökségi üléseket tart a tagszervezettel rendelkező színházaknál, amely gyakran a helyben keletkezett konfliktusok feloldását is szolgálja. Ösztönözzük és aktívan segítjük a színházak munka vállalóit, hogy saját alapszervezetet hozzanak létre.
Az előadóművészeti szervezeteknél foglalkoztatottaknál – kezdeményezésünkre – 2021-ben 20 százalékos béremelés valósult meg, amely 2020. január 1-ig visszamenőleg illette meg a közalkalmazotti státuszból kilépő dolgozókat. A SzíDoSz a továbbiakban is feladatának tekinti a színházakban dolgozók béremelését. Ennek érdekében aktív kommunikációt folytatunk a minisztériummal és az önkormányzatokkal.
Szorgalmazzuk a színházaknál kollektív szerződések megkötését, amelyek részletesen szabályozhatják a munkáltatók és munkavállalók – egyéb jogszabályokban meg nem határozott – jogait és kötelezettségeit, a munkaidőket és egyéb juttatásokat. Szintén szorgalmazzuk és több esetben részt is vettünk etikai kódexek megalkotásában. Harcolunk a hátrányos megkülönböztetés és az abúzusok ellen.
Fontos kiemelni, hogy bár az egész színházi szakma érdekeit képviseljük, a jelenlegi jogi környezetben csak a tagjainknak tudunk közvetlen segítséget és érdekképviseletet biztosítani! A szakszervezetnek – mind alapszervezeti, mind országos szinten – vannak vezetői, ám a szakszervezet nem ők, hanem a teljes közösség, akiket képviselnek, így eredményeket csak együtt, a teljes tagság közreműködésével és támogatásával tudunk elérni! Bíztatunk mindenkit, hogy a saját érdekében és szeretett szakmánk érdekében legyen tagunk, hogy minél erősebben tudjunk jelen lenni a minket érintő ügyek tárgyalásánál!